„i’m not putting my finger in your leg.”
idén a készítők egyik alap-célja lett, hogy minden résszel rálicitáljanak az előző epizód gusztustalanság-faktorára? ’ha múltkor volt agy, hát legyen most is, de hősnőnk nyúlkáljon sebbe, meg esetleg mutathatnánk egy vödör szart is!’. előre félek, hogy mi jön jövő héten... a külsőségekkel kezdtem, de azért még vannak itt gyomorforgató dolgok a nagyon vallásosság felszíne alatt is -már lassan nem merek belegondolni, hogy milyen kísérleteket folytatott a családfő a sufniba, tulajdonképpen kinek-ki a rokona (és akkor még a szeretet-mentes anyukáról nem is szóltam). eltöltöttünk egy kicsit több időt az egyik fiú-klónnal, és máris jobban megértjük, hogy miért hasonlítanak ők jobban egymásra, mint a nővéreik -mert együtt nevelkedtek, egyféle benyomás érte őket (a katonaság, konkrétan), míg a csajoknál ki is mondatik, hogy azért ennyire mások, mert különböző helyekről jöttek. egyébként örülnék, ha most már közös helyen lennének, mert egy kicsit kevés, hogy csak néha beszélnek telefonon, és járják a maguk útját. (justin chatwin, hello, hát te...?) ($05.11.) (történelmi 3333. bejegyzés!)