„people say i’m the best boss. they go, ’we’ve never worked in a place like this’. ’you’re such a laugh. you get the best out of us’. and i go... c’est la vie. if that’s true, excellent.”
ki voltam éhezve valami ricky gervais hülyeségre, aztán eszembe jutott, hogy még soha nem mentem vissza az origóhoz, azaz még kimaradt (a) the office. nem hiszem, hogy kevésbé lesz így érdekes és értékes, hogy nekem nem ez volt az első kalandom a gervais/merchant univerzumban, bár így inkább csak ésszel tudom majd felfogni, hogy mekkorát szólhatott annak idején, és nem érezhetem teljes szívből a wow-t. mert megszoktam és megszerettem már a kínos humort, és az ál-doku-stílust is láthattam és megszerethettem számos helyen. de jó látni, hogy tizenöt éve mennyire elkapták egyből a srácok az egészet, már itt el mertek menni olyan fokú cikibe, amitől az ember röhögve vakarózik (a csúcspont persze a kamu kirúgás a sírással és zavart motyogással), és már a kamerába nézések is pont olyan szúrósak, mint később. de könnyen lehet, hogy egyvalamivel már egyből az elején elérték a polc legtetejét: talán még senki sem hozott ekkora faszt a képernyőre, mint ricky david brent-tel, minden idők legrosszabb főnökével. ($12.26.)
