„the mountains are calling, and i must go.”
’a csajok kimennek a sivatagba lazítani’ -ez a plot pont úgy hangzik, mint egy filler-epizód, pedig ez a természet-közeli kitérő most egy pillanatra sem nevezhető igazi kitérőnek -ugyanis minden egyes pillanatát arra használták az írók, hogy a karakterek lelkivilágát feltérképezzék, hogy a barátok kimondhassanak egymásnak mindent őszintén, hogy belesírhassák a bánatukat a sivatag kabócáinak fülébe... és ez az írói terv maximálisan meghálálta az erőfeszítéseket, kifejezetten erős jeleneteket kaptunk sorban, múltbéli sebek szakadtak fel, és velük együtt a könny-csatornáink is, máskor meg apró mosollyal nyugtáztuk, ahogy érzékeltük, hogy milyen jól egymáshoz csiszolódtak az évek alatt ezek a nagyon is különböző karakterek, és a belső konfliktusok többsége szépen el is simult már az epizód végére... (×08.14.)
