„our first act, back by popular demand, by day, she’s taking it all off at the silver slipper, but tonight, she’s puttin’ it all back on.”
vegas a nagybetűs kiszámíthatatlanság, sosem tudhatod, hogy melyik oldalán áll meg a kocka végül, hogy hová vet majd az éjszaka -és milyen meglepetésekkel tölti meg az évad sztori-szálait... oké, valahol mélyen érezhettük azt, hogy ruth nem kapja meg a szerepet a filmben, vagy hogy ez tönkreteszi a kvázi-romantikus pillanatukat sam-mel, de hé, ezek la-ben történtek, az meg egy kiszámítható város... vegas-ban viszont simán felmehet a színpadra egy pucér nő, hogy aztán ruha-darabonként felöltözzön, vagy egy hatvanas díva is megjelenhet talpig alig-flitterben utána. itt oké, ha kilógsz a sorból, ha nem veted meg az örömöket, jöjjenek azok bármelyik nemtől... (a meleg-ellenes lezárást utáltam volna, ha nem a ’running up that hill’ dübörgött volna alatta...) (uhh, milyen jól működött, ahogy sheila nagy-monológja egyben volt tartva, vágás nélkül.) (×08.17.)
