soroló

„no englishman would dream of dying in someone else’s house.”

a vágyak fontosak -és mindenki vágyik valamire. van, aki egy magasabb kvalitású állásra. van, aki könnyedebb járásra. van, aki arra, hogy egy hölgy karjaiban érje a halál. na jó, ezt inkább csak mondogatni szoktuk, de van, akivel tényleg megesik. főleg, ha valami váratlant akarnak húzni az írók... pedig már elkönyveltem, hogy ’na jön a dugás, aztán titkolózás’, de egészen másfajta titkok jöttek, és ez jó. mert az eszem vágyik a meglepetésekre. a többi testrészemet nem részletezném, hogy mit szeretne... (**12.27.)

„i’m the guy on top of the pyramid shouting, ’go, dreams, go!’. you know what’s not a cheer? ’two, four, six, eight, you are going to fail at this and lose everything we’ve worked for, claire!’”

heti tanulságok: nem véletlenül választottad a partnered, bízz meg benne. a családi veszekedések lehetnek viccesek. a baseball könnyű játék. (+egy gonosz: rájöttem, hogy a magzatok megkapják a maguk büntetését a létezésükért...) (**12.27.)

„i don’t believe a woman can be forced to give away all her money to a distant cousin of her husband’s. not in the 20th century.”

mindig nehéz a második részekről írni, mert a karakterekbe még nem mélyedtünk el, viszont a szokásos frázisokat már a pilot-nál ellőted... de szerencsére most könnyen jönnek a szavak a billentyűzetemre, mivel behozták az örökös-fiút és kedves édesanyát, akikkel felpezsdítették az ódon kastélyban élők életét. csupa tanulsággal szolgált mindenki számára az epizód, volt itt okulás empátiából, orvostudományból, munkáltatói magatartásból, múltbeli hibákból. egyébként meg, akkor sem lenne baj, ha erről sem tudtam volna értekezni, hát órákat zengenék maggie smith-ről, akinél minden felbukkanáskor kacagnom kell, zseniális az öreglány. (**12.26.)

„not worse than a maid serving a duke.”

az ember karácsonykor valami megnyugtatóra vágyik, kutatja a régies ízeket, kóstolgatja a nyalánkságokat. egy sorozatnéző ilyenkor fordul anglia felé (hisz’ az amerikában úgyis pihi van). és ritkán csalódik. nyitott füllel járom az internetet, eleget hallottam már a downton-i kastély hírét (meglepően sok sorozatos referenciája is van), de az ember nem bontja fel egy unalmas hétköznapon a legjobb konyakját, nemde, kedvesem...? az angolok nagyon értenek a miliő-teremtéshez, a századfordulóhoz, most is simán megkaptuk a merchant/ivory minőséget. általában ilyenkor jön a pilot-oknál, hogy tipikus kezdőrész volt, ez itt is áll. újonnan érkezett karakterrel és szereplők után futkosó kamerával ismertük meg a házat és sokszínű lakóit. megalapoztuk a későbbi konfliktusokat és elkezdtük az intrikákat. felvázoltunk néhány jellemvonást a szereplőknek, amikre lehet majd építkezni. ésatöbbi ésatöbbi. egy órán keresztül merültünk alá a történet nyugodt hömpölygésébe, de igen könnyen fel lehet venni a ritmusát, az érzést, amit áraszt. valami ilyesmire vágytam ezen a bejglivel terhelt téli estén. (ja, és tök jó, hogy nem csak megemlítették, hogy ’titanic’, hanem aktív katalizátora volt az eseményeknek a valós esemény. így kell ezt.) (**12.26.)

„get her out and don’t look back.”

kis keleti hangulatot csempésztek be, meglepő húzás, hogy kilépünk a szigetről egy kis nő-mentés kedvéért (azért mondjuk morci vagyok, hogy a sokkoló fordulatot visszafordították...). de a szigetre is beteszi a lábát a kelet, kínai elvtársaink hasznot szimatolnak a dologból, csak hogy bonyolítsák a helyzetet... most nem hatott annyira, inkább átvezetés volt a vég-cél előtt. (**12.24.)

„i’ve always had a thing about people who screw with veterans.”

hagyományos nyomozósként kezdtük, keresgéltük a lányt és a céljait, csak fokozatosan lendültünk bele, az epizód és én. ott kezdett el igazán működni, amikor mr.reese is beállt bankot rabolni, ez már eleve egy funny situation, de szépen tudták még fokozni. főleg a végére, ami megint egy ütős és no-hogyan-tovább cliff-re sikeredett. a mai folytonosságot a szövetségi ügynökség és a korrupt rendőrök szakszervezete támogatta. (**12.24.)

„just give each other vagina pillows every christmas?”

a tél és a zabálás összekapcsolódik? vagy honnan jött, hogy ma több sketch is kajálós volt. nincs panasz, a kaja-kómás és a tészta-függő is vicces volt, csak puszta megfigyelés. de a női boltosokon is nevettem (lásd idézet), meg a 60-as évekbe buzult stúdióson is. csak azt tudnám, hogy jack white miért nem énekelt...? (**12.24.)