soroló

„hey, sometimes life throws a couple swings at you. but we’re gallaghers, okay? and there’s two things that we’re really good at: knowing how to get back up and knowing how to party.”

előre is bocs, de magánügyekkel foglak fárasztani titeket, mert személyes érintettséget éreztem a rész alatt, többször is. volt egy apám, akit hasonlóan nem lehetett lebeszélni az italról, és van egy számomra fontos lány, aki soha nem képes felvenni a telefont, ha hívom. tudom, hogy a két dolog nem egy kategória, csak ezek jártak a fejemben. de. annak ellenére, hogy most is kellően megvolt a dráma (frank kórházi jelenetei, ian búcsúja, fiona stációi jimmy elérhetetlensége körül), valahogy megint a feelgood szájíz maradt meg a végére. és ebben igazán zseniálisak gallagher-ék. reméljük a nagy változások után is azok lesznek. (+04.13.)

évad-összefoglalót írni egy sorozatról, ami mindig ugyanazon a hőfokon ég, sosem okoz csalódást, mindig magával ragad, megnevettet, megsirat? hát nem könnyű. olvasom itt/ott, hogy idén elvetették a sulykot, hogy túldurvulták, de ez nettó balfaszság, pontosan ugyanazt kaptuk idén is, mint az elmúlt két évben. szürreális, persze, ugyanakkor hiperreális is, így van, ez volt, ez lesz, reméljük még jó sokáig. szeretek nevetni, szeretek sírni, akár egyszerre is, gallagher-ékkel mindig izgalmas együtt élni. nagyontetszett. (na, megyek, bedobok két felest, mert ezt most kurvára nem sikerült értelmesen összeraknom, hátha az alkohol segít.)

„what have i been doing? cooking, cleaning, laundry, living in a goddamn slum!”

ennél jobban már nem lehet keverni a boldogságot és a drámát, az fix. oké, hogy ma az utóbbi volt túlsúlyban, kőkeményen, de mindig sikerült ellensúlyozni, általában egy szálon belül is. sajnáljuk hőseinket, ugyanakkor mosolyogva simogatjuk a buksijukat, ilyen egyszerű. de mi mást tennénk, ha fiona így mosolyog ránk, ha ian vagy lip néznek a boci szemeikkel. nem sajnálod carl-tól sem azt a két perc boldogságot, még ha frank adja is meg neki. még karen-t is megérted, ezt is sikerült összehozniuk. vajon a fináléban megmarad az egyensúly, vagy eltolódunk valamerre? (+04.05.)

„the human genitalia, to me, is like a homing device... god’s compass.”

frank... hihetetlen, hogy tudja ez az anyaszomorító kihasználni a helyzeteket, és csak néha baszik rá. az egész szál a tökéletesség határán lavírozott, a standup-olások, a két ellentétes szervezet kijátszása, a leszbikus néni megtérítése, estébé. jó hangsúlyos lett a melegség a sorozatban, ami nem baj, legyen csak téma, de csak így ér valamit, belelengetve a méretes faszt a bigottak arcába. közben persze zajlik a dráma, a rossz bőrben lévő karen-nel elsősorban, amit lip arckifejezései tesznek igazán átélhetővé, a morbid csavar a végén meg nagyon shameless-essé. nyaljuk egymást élővé, drága! (+03.30.)

„what’s an adam’s apple matter if you can blow like that?”

up and down. van az, amikor annyi szar van körülötted, hogy üvöltve tombolsz. vagy sírsz, attól függően, hogy fiúnak vagy lánynak születtél. van az úgy, amikor sok szenvedés után végre összejön valami, egy kis napfény a szutykos mindennapokba. van az úgy, hogy csak a pofádat jártatod, a saját javaidat nézed, és véletlenül beletenyerelsz valami sokkal nagyobba. igen, frank... van az úgy, amikor elmosódnak a szexuális vágyak, az érzelmek elsodornak, nem tudsz gondolkodni, csak taposod a gáz-pedált, vagy tövig nyomod a farkad a shemale szájába, egyre megy, lezúz. ja, c-3po-t minden gyerekszobába! (+03.22.)

„me-tard, you-tard, retard nation!”

csak megküzdöttünk azért a rohadt házért. na nem mintha baj lenne, hogy egy egész epizódot rászántunk, szépen végigzongoráztuk a lehetősségeket, aztán egy meglepő húzással csaltak örömöt mindenki arcára. nice one. szépen bonyolódik a kev+anyós cucc is, durva, hogy még mindig vicces, pedig egyre kevésbé kéne annak lennie. frank meg... valahogy mindig pozitívan jön ki a dolgokból a motherfucker. karen-t meg tuti sokan utálják, de én szívesen elnézem neki, hogy kavarja a szart, főleg, ha közben szétteszi néhányszor a lábát. úgy, még, mélyebben. (+03.16.)

„nothing more american than a second chance. or a third or a fourth.”

gyermekekért küzdési projektek mennek nagyban. ezek persze drámával járnak együtt, fionának nem kell sokat gondolkoznia, mivel is bizonyíthatná, hogy frank egy fasz, és mindig is az volt. de látod, hogy milyen boldog a gyerekekkel, ennyi könnyebbség jár csak neki az életben. de sheila is csak az igazi családja szeretetében bízhat. írjak a durvulásokról is? gyermek-munka, szemleragasztás, hullarablás, pucér segg, fullba mutatott fasz, kell még? chicago legalja, mint mindig. (+03.08.)

„you’re like a fucking cockroach. able to live anywhere and feed off anything.”

rossz napok járnak gallagher-ékre. megint. gyerekek elvíve, fi munka nélkül, frank józanságra ítélve. annak ellenére, hogy fionával együtt mi is aggódunk, azt kell ismét látnunk, hogy feltalálják magukat a srácok, akármilyen környezetben a talpukon maradnak. szexuálisan is érdekesen alakult az epizód, bár míg az anyu-döngetésen szétröhögted magad, addig a buzi-oktatáson már sírni támadt kedved, sütött a fájdalom. édes/savanyú, még egy adagot? (+03.01.)

„why would a dude put his penis in another dude’s mouth?”

rule no.1: sosem hagyod ott a nőt nyalás közben! továbbra is rettegésben telik minden egyes percem, amit gallagher-ékkel töltök, mert tudom, hogy bármelyik pillanatban robbanásszerűen temetheti be őket a szar, akkor gödröt ásott körülöttük az élet. oké, tudom, elveszik az élét, de úúúúúgy szeretem ezeket a srácokat, egy percig sem szeretném őket sírva látni. de az élet kurva nagy szopás, ez van. főleg, ha a piás öreged elfelejtette, hova is ásta a hullát. ha mindenki téged szopat. ha eluralkodik a káosz a nappalidban. most komolyan, egy ilyen nőtől sajnálni a reggeli kielégülést? bunkóság, haver, bunkóság. (+02.21.)

„if god didn’t want us putting things up our ass, he would have given the rectum a gag reflex.”

jól felfűzték a címbeli segítségnyújtásokra az epizódot. még ha nem is minden segítség volt a hagyományos fajtából. elég csak frank-re gondolni, aki önzetlenül elintézte, hogy egy férfitársa segge tele legyen műfasszal... és, ha belegondolunk, mi jól elröhögcsélünk, de a háttérben igen komoly témák húzódnak, munkahelyi zaklatás, végstádiumú rák, drog miatt árván maradt gyerek, estébé. de hé, pont ez a sorozat egyik erőssége, hogy lenyomja a torkunkon az ilyeneket, és közben nem érzed, hogy megrágták volna negyvenkétszer. a másik erősségét a ’csöcs’ és a ’kefélés’ címszónál kell keresni a szótárban... (+02.15.)

„he was about 30, tallish, long hair, long beard, small dick... you know, ’cause guys with big ones don’t feel the need to jerk it at little girls.”

gallagher-ék vonzzák a szexualitást, az aberráltakat. lehet, hogy ez lenne isten büntetése, azért, mert frank a gyerekeket, a beteg gyerekeket is kihasználná, hogy egy kis pénz-alaphoz jusson...? azért a perverzek nagy része legyőzhető, elég csak kinevetni őket, vagy a szart is kiverni belőlük. és mindegy, hogy szőrös vagy jól öltözött köcsögök, esetleg illatos, finom szöszkék, ne akarjanak túl fiatal faszt leszopni... még hogy a szerelem megvéd mindentől... (+01.31.)

„when you’re poor, only way to make money is to steal it or scam it.”

mondj még egy sorozatot, ahol ilyen természetességgel látsz egy reggeli készülődős jelenetet, zuhannyal, kakilással, részeg apu elől meneküléssel. vagy ahol ennyire nyíltan ábrázolnák a tinédzserek hetero- és homoszexuális aktusait. ...miért érzem folyton azt, hogy fejjel rohanunk egy fal felé? és néha jó keményen el is érjük azt (lásd debbie, és a szappanokkal teli zsák). pedig én tényleg gyönyörű, boldog életet kívánnék gallagher-éknek, reszketve nézem, ahogy fiona mosollyal az arcán kockáztat, vagy jimmy csapdába csalt kisujját. még frank balfaszságait is megbocsátja egy ideig az ember, ugye debs? (+01.24.)

„there is nothing sexy about a man with a mop.”

még csak most kezdtük az évadot, máris térdig gázolunk a szarban –szó szerint. pedig úgy megnéztem volna, ahogy fioná-ék boldogan élik kicsit az életüket, mint egy igazi pár, egy normális család. de gallagher-ék között ez nem szokás. mert akkor azt hinnénk esetleg, hogy egy másik sorozatot nézünk. kell a csóróság; kell, hogy felbukkanjon a sötét múlt (kolumbiában is nézik a dextert...?); kellenek lip stiklijei; kellenek ian problémás kapcsolatai; kell az, hogy frank egy idegen országban is bajba kerüljön. tuti, hogy ásítva kapcsolnánk el, ha nem nyomnának nyakig a wc-be, ha nem csusszanának kokainos kapszulák a végbelünkbe, nem kezdem elölről a felsorolást... kurva jó, hogy itt vagytok újra srácok! (+01.17.)