soroló

„-you are a fucking asshole, frank.

-that i am. never denied it. but at least i’m an honest asshole.”

ha nem lett volna esküvő, akkor nem is éreztem volna, hogy ez egy finálé volt... na jó, persze csak viccelek, de tényleg lassú volt a felfutása, a harmincadik perc környékéig ugyanabban a szarban fürdették a karaktereket, amibe a múlt héten fullasztották őket, és csak egy-egy fiona mosolynál lélegeztünk fel. majd végre ian keményen a sarkára állt a mentő-állomáson, és azt éreztem, hogy talán végre elindulunk felfelé. lip is kezdte belátni, hogy nem lépkedhet tovább az apja nyomdokain, oké mondom, haladunk. de azért végig ott volt frank és az elszántsága, hogy bosszút álljon (még külön zenetémát is kapott, hogy pluszba paráztassanak vele), és nem volt jó érzésem ettől. de szerencsére nem akartak semmi radikálisat meglépni, csak a happyendet tönkretenni kicsit. mert hogy gondolhatjuk, hogy egy gallagher megérdemel néhány pillanatnál több boldogságot...? frank egy fasz, de egy őszinte fasz, aki még egy kibaszott pap előtt sem tudja türtőztetni magát, de ahogy az ilyen típusú emberekre jellemző, sok igazságot mond azzal a büdös szájával. és tulajdonképpen szépen össze is foglalta nekünk, hogy miről szólt az évad, és ha végiggondolom, akkor ki is futtatták valamennyire ezeket a szálakat ebben az utolsó egy órában, úgyhogy ja, visszavonok mindent, amit a kritika elején írtam -ez bizony egy finálé volt. kicsit gyenge, nem katartikus, de a feladatát elvégezte... ($$04.05.)

mitől lesz jó vagy kiemelkedően jó egy shameless évad? (mert azt az elmúlt hat év alapján azt feltételezni sem tudom, hogy egyszer is rossz évadot szállítanának nekünk.) talán az arányokon múlik minden -hogy mennyire szórakoztatnak, hogy mennyire akarják csavargatni a gyomromat a drámával. idén nem kaptunk igazán mély sebeket, és nem is rettegtem minden percben, hogy milyen szörnyűség vár a srácokra a következő sarkon, viszont majdnem végig iszonyú szórakoztatóan adták elő a szokásosan zűrös családi életet. sőt, még azt sem titkolom, hogy voltak elemei, amiket kevésbé szerettem (mondjuk ki: debbie), de mivel éreztem azt, hogy merre akarnak menni velük, így nem voltak zavaróak ezek a percek sem. ja, ez egy egész jó évad volt...

„a woman can have romantic feelings for more than one person.”

tudom, hogy a sorozatban épp tél van, de meddig is sütött a nap? percekig? mert az tuti, hogy egyszerre olyan sötét felhők érkeztek, hogy még egy csomó leszbikus nyalakodás sem tudta elűzni őket... bár mindenkire lecsapott a gallagher-átok, kicsit furának éreztem a szerkesztést, hogy lépcsőzetesen vonult végig a szar a karaktereken, így a még vidámabb perceket nem lehetett élvezni az előtte lévő dráma miatt (példa: épp halálra aggódod magad debs gyereke miatt, így hiába látod, hogy fiona milyen cuki táncot lejt a templomban, nem jön a felszabadult kacajod...). én is tudok morcos lenni kialvatlanul, de azt nem gondoltam volna a rész elején, hogy ennyi feszültséget szül a családban ez a pár nehezen átvészelt éjszaka. és akkor még ehhez jöttek a külső tényezők is... mert máris ki kellett derülnie ian betegségének a mentő-állomáson, lip-nek pont most kellett besokallnia az alkoholista professzorától, és a szomszédban sem megy simán a hármas-házasság -bár ez utóbbi még némi logisztikával menedzselhető... frank először pozitív színben tündököl, ahogy megtalálta magában az apaság bizsergető érzését, de aztán lemállik ez a réteg, és felbukkan a jó öreg kibaszott frank -vajon közeleg már az a pont, amikor tényleg megutáltatják velünk...? ($$03.30.)

„i’ve never dranken from a penis before.”

ennyi idő eltelt, máris a szülésnél járunk? be kell vallanom, amennyire morogtam az elején debbie szála miatt, most annyira kielégített a vége. a táborban még jöttek a viccek a nomád körülményekből adódóan, de aztán ott történt meg a nagy esemény, ahol meg kellett történnie -otthon, a család körében, felfokozott hangulatot adva az egésznek (de azért nem bírták ki, hogy az utolsó jelenetnél ne indítsák el a száj-széleinket lefelé...). a hippi-tábor egyébként is jó humor-forrás volt ismét, mert az eddigi nyugalomba bekerült egy igazi konfliktus-forrás: frank. de igazából voltak, akik ennek még örülni is tudtak -bár röhejes látni frank-et a csődör szerepében, de hé, pont ez a lényeg, nem? hogy röhögjünk nagyokat... bár igazság szerint a legnagyobb röhögésem fiona lánybúcsúján volt, amikor kev és az alibi állandó tartozékai előadták az alul semmi produkciójukat (kermit extrájával)... jól látható, hogy idén célt akarnak adni minden egyes gallagher-nek, így lesz fi házas (megint), debbie anyuka, ian mentős és carl rendőr -legalábbis most ezek az utak látszanak. már csak lip-nek kéne valami, mert eléggé kihúzták a lába alól a talajt az utóbbi pár részben. ($$03.23.)

„i am happy. i am good. i will love myself today.”

amikor nem elég a mindennapi szar, a múlt is felnyúl a szaros ujjaival, és kicsit még lejjebb húz a mocsokba... igazából valahol a harmincötödik perc környékén döntöttem el, hogy ezzel a mondattal kezdem a mondandómat, de igazság szerint keresnem kellett volna valami mást, mert szerencsére a végére már nem egészen állt ez az állítás -mármint a szaros ujjakkal kapcsolatban... mert igen, látványosan felbukkantak régi ügyek, jött mindy kétségbeesve, gus is előkerült egy válási papírral (és egy masnival átkötött whiskey-vel) a kezében, ráadásul fiona-nak megint végig kellett hallgatnia a ’liam és kokain’ sztorit. úgyhogy idén először éreztem, hogy meg fogják szakítani a szívemet, már ott volt az én arcomon is a könnycsepp, amikor gyönyörűen kijöttek a fénybe, és feelgood-dá tették a befejezést, de úgy, hogy vigyorogva ugráltam a tévé előtt. nice. persze a komorabb részek közben is ott volt az egyensúly, mert bekövetkezett, amire már jó pár rész óta várok: megérkeztünk a hippi-kommunába, ami pont annyira elszállt, mint amire számítani lehetett, de főleg azzal hozták a humort, hogy frank mennyire kilóg ebből a közösségből is... fuck, de fel tudtok villanyozni srácok, a kutyamindeneteket...! ($$03.16.)

„your queen doth love what you do with your scepter, king frank.”

amikor carl tavaly év végén bekerült a gang-be, mosolyogtam, mert tudtam, hogy ez fun momentumokat fog hozni -és ez még így volt idén is az elején, vigyorogtam a keménykedéseken. és el nem tudtam képzelni, hogy ebből a szálból és ebből a srácból ilyen komolyságot ki tudnak hozni. és oké, frank segítségével azért ott bujkál a humor is a háttérben (pl. lecseszi a fiát, hogy ki akar szállni a gengszter-létből, aztán maga is áttranszformálódik g-vé), de azért inkább a komolyság dominál -főleg a fiona-val való közös jelenetben. ezt leszámítva még inkább kanosak voltak az írók, mint máskor, mert mindenféle perverz dolgokon járt az eszük. mondjuk én már jól rájuk hangolódtam, mert amikor debbie újdonsült barátja nem a szájára adott puszit a kiscsajnak, hanem a hasára, akkor már tudtam, hogy milyen perverziót akarnak behozni. és amikor a potencia-problémás lip belépett a családi házba, már sejtettem, hogy mire utal a cím -igaz, én még perverzebb fordulatot vártam, mint egy láb-masszázs (amiről mondjuk tudjuk, hogy mindig többet jelent, mint egy láb-masszázs)... ja, és remélem, hogy ian-éknál nem rondítanak bele az idillbe a betegségekkel... ($$03.08.)

„do the shocker. two in the pink, one in the stink.”

oké, megoldódott a ház-probléma, de azért nem álltunk vissza a régi kerékvágásba -mert fiona csak névleg a ház ura, már teljesen elvesztette a kontrollt a sok szarság felett. carl úgy gondolja, hogy ha már az ő pénze volt a buliban, akkor ideje a saját képére formálni a házat -de ez csak kompenzáció, mert persze a keménységén komoly rést ütött a barátja elborzasztó tette. ...és akkor még ott vannak frank elviselhetetlen szexuális életének hangjai is... (direkt utánanéztem, sherilyn fenn utoljára '93-ban pucérkodott a vásznon -durva, hogy itt chicago-ban mindenkit rá tudnak venni egy kis vetkőzésre... ja, és ha már csöcsök, v mikor fogja újra megmutatni azokat a csodálatos kannáit? most itt lett volna a remek alkalom a meglehetősen riasztónak kinéző hotel medencéjében...) sokat remélek lip szálától, mert velem ellentétben az egyetemen még nem realizálták, hogy most zárták be a rókát a tyúkólba -csak előtte még rendbe kell jönnie a kicsi lelkének, aztán jöhetnek a fiatal pipik sorba... debs egész ügyesen elsajátította az apjától a megtévesztési fortélyokat, kicsit sajnálom is, hogy most eldobják ezt a majdnem leszbikus szálat... ian-nál viszont örülünk, hogy szorosabb lesz a kapcsolata, kijárt már a srácnak egy kis happy a tavalyi pocsék év után. ($$02.24.)

„a woman’s sexuality is as fluid as the mississippi. mark my words, kid.”

eljött az az időszak, amikor már váratlan helyekről is fejbe-csap a dráma... gondolok itt mondjuk carl-ra, akin még nagyszerűen szórakozunk az elején, ahogy adja a g-t a hotelben, aztán amennyire összezuhan a végén a barátja miatt, az már nem esik jól. lip-nél is tudtam az elején vigyorogni a fegyelmi bizottság abszurd kérdésein, de aztán lelohadt az a mosoly, ahogy a srácban ment fel egyre a pumpa (teljesen jogosan, btw). debbie-nél még a kivárás állapota van, várom, hogy milyen őrült útra vezetik frank segítségével (de legalább most nem volt idegesítő). fioná-nál már megszoktuk a drámát, csak a mértéke nem mindegy -azt még elviselem, hogy a férje ennyire rosszul viseli a kapcsolat végét, de miért kellett annyit emlegetni az abortusz utáni vérzését, hmmm? miért akartok engem infarktussal sírba-tenni, hmmm...? (egyébként nem vettem volna rá mérget, hogy végigcsináltatják vele a kikaparást.) de legalább vannak olyanok, ahol ma nyugalom honolt, dráma-mentes szigetek voltak chicago koszos utcáin. ian végre komoly kapcsolatba léphet (életében először), és az alibi-be is visszatért az élet -és frank... ($$02.19.)

„how do you think we made it all these years, huh? every time we got torn apart and beaten down? it’s by staying a family, no matter what.”

szóval nem csak minket ijesztgettek, hanem komolyan gondolják az írók a kilakoltatást, huh. a helyzet drámaiságához képest persze nagyon shameless-esen kezelik a helyzetet, megtalálják azokat a pontokat, ahol mosolyoghatunk is egy kicsit a könnycseppek alatt. de az az igazság, hogy nem vagyunk biztonságban, nehéz elfutni a dráma-eső elől, legalábbis néhány vonatmegállóval arrébb az egyetemen is kurvára ráfázunk. mi és lip egyaránt. és az a fura, hogy valahogy mégsem utáltam meg egy pillanat alatt a bosszúért visszarángatott amanda-t, mert valahol megérdemelte ezt a kanos hősünk. szerencsére ian csak néhány felszíni sérüléssel lesz csak gazdagabb, én meg a reménnyel, hogy tényleg elindítják a megfelelő úton. az egyik legérdekesebb vonal most frank-ké (és közvetve debbie-é, bizony), aki megint talált magának egy haldoklót, aki körül legyeskedhet, de a hölgy mindenki számára meglepetésekkel szolgál... ügyesen kettős volt a 'menekültek' cím, mert gallagher-ék mellé behoztak egy csapat miammar-it is, akik tipikusan túlzó shameless karakterek, de pont ezért működnek (és milyen jó volt már, ahogy v a sok morgás közepette egyszer csak apró mosolyra húzta a száját miattuk!). ($$02.11.)

„no race wars in the house.”

imádom, amikor átmennek teljesen abszurdba... kizárólag melegekből álló tűzoltó-egység? really? ha ez tényleg így van a városban, akkor elkezdem nézni a chicago fire-t is, mert fun-nak hangzik... ahogy frank ötlete is szokás szerint túlment a határokon, és jól hangzik, hogy végül sikerült meggyőznie debbie-t, hogy egy idősebb támogató (és lehetőleg) haldokló férfi kell neki, ha anyagi jólétben akarja tudni a születendő gyermekét, mert sok potenciál van egy ilyen őrültségben... és olyan is ritkán van, amikor azon mosolyogsz, hogy valaki ropogósra sül egy tolókocsiban... és ahogy megszoktuk, amilyen viccesek az írók, annyira gonoszok is, minden héten tudnak találni valamit az írószobában a fehér tábla előtt, amivel kihúzzák gallagher-ék talpa alól a talajt -akár szó szerint is... (és szokás szerint egy csomó apróság volt még itt kis színesnek -kétféle szívzűr is, mert carl-nak meg kell tanulnia, hogy az anyagiasság nem mindig vezet célhoz (azaz egy lány mellei közé); és lip is megtapasztalhatja, hogy egy tapasztalt mrs.robinson típusú nőnek rengeteg előnye van, ugyanakkor egy ilyen kapcsolat komoly kihívásokat tartogat a külvilág felé... de kaptak a hipszterek és a hitelekkel dobálózó bankok is.) ($$02.06.)

„it's the hormones. you just start leaking down your face until the babies are born. then you start leaking out your titties.”

sose bánts meg egy zenészt, mert írni fog rólad egy dalt... (btw, tessék kiadni a nagy művet, akarom üvölteni a 'fuck you fiona!' dalszöveget!) egyébként a szokásosnál gyorsabban kulminálódnak a dolgok az évadban, emmy rossum máris megerősített abban, hogy jó döntést őt minden évben neveznem legjobb színésznőként a sorozatjunkie szavazásán -ezek a megzuhanások nagyon mennek neki (vagy az olyan apró arcjátékok, mint mikor a debbie-vel való kemény beszéd után egy pillanatra szétfolyik az arca a sírástól). de a fiúknál is érdekesen alakult a főiskolán a közös kaland, mert jól kijött a két különböző életút, és nagyon örülnék, ha ian-nek is találnának valami életcélt (remélem ezt meg is kaptuk az utolsó jelenetben, és nem csak a tűzoltó-fiúk iránti vonzódás látszott a szemében). abban semmi meglepő nincsen, hogy frank kinek a pártját fogja a terhesség ügyében, imádom a lelkesedését, és azt, hogy szokásához híven egyből a pénzügyi bevételt látja a magzatban. (ja, és respekt, hogy mernek viccelni az iskolai lövöldözésekkel.) ($$01.29.)

„totally looks like you just fucked a tadpole.”

fiona körül összeomlik az élet -és mi ezt élvezzük... de tényleg, nem elég neki a hiábavaló küzdelem debbie megszállottságával meg ian apátiájával, de most még a szerelme miatt is kikészülhet kicsit. meg persze a gonosz írói szándékkal is meg kell küzdenie -mert a napok óta tartó papolását dobják ki a kukába azzal a cinikus (és tényleg megmosolyogtató) húzással, hogy őt is teherbe ejtették. és bele se merek gondolni, hogy még csak a második résznél tartunk az évadból, majd még csak ezután szokott lecsapni igazán a gallagher-átok... frank továbbra is viccesen próbálja magát túltenni élete szerelmén, és végül egy nagyon frank-es megoldást talál -lehetne ő az onkológia hőse, ha el nem baszná egyből az első küldetésénél... tudom, hogy sokan már belefáradtak v és kev külön-szálába, de szerintem viccesen mutatják be a szar környék viszonyait általuk, mind a délvidék legrosszabb kocsmájában, mind a lakóhely körül zajló az eseményeknél (amiket kev minimál tangában vészel át...). feltűnően sok volt ma is a szex-jelenet -de héééé, nem panaszkodom! főleg akkor nem, ha ilyen szépen keretbe zárják velük az epizódokat... ($$01.21.)

„-you're the one sleeping with a married woman. what's that make you?

-lucky.”

nem is baj, hogy debbie lecseszett az elején, mert kurvára nem emlékeztem az előző évadra, de ahogy pörgött a previously, visszajött minden, és kirázott a hideg, ahogy bevillantak az események. aztán a főcím alatt realizáltam, hogy mennyire hiányzott ez a sok elcseszett ember. köszöntem is nagyokat a ciciknek, amik felugráltak a képernyőmre rögtön a rész elején -hello emmy rossum cici! hello sasha alexander cici! így felajzva mentem rá a humorra, mert ajj, frank még a mély gyászát is viccesen adja elő, és nem csak william h. macy volt szokás szerint jó a túlzott érzelmek kimutatásában, hanem a készítők is segítették őt a zenére összevágott spirituális utazással (frank és a vallás? idevele!). a végén meg bevallom, hogy hörögve csuktam le a laptopot, nem tudtam abbahagyni a röhögést, ahogy megláttam frank-et a bugyiban flangálni. várj... (kiröhögi magát megint) oké, khmmm, próbáljuk meg komolyabban. szóval debbie-t még mindig nem könnyű szeretni a kurvás szerelésében meg a rusnya műkörmeivel -oké, mind tudjuk, hogy nem a külsejével van a baj, hanem ezzel a hülye gyerek-mániával, ami elvette az eszét már tavaly is -de remélem kikupálják idén végre. carl persze hogy király lett a böriben, úgyhogy jöhetnek vele a kemény gettós szálak, jó lesz. tényleg, gettó! tetszik, ahogy bemutatják a régi lakók és az új jövevények összefeszülését, a suttyók vs leszbikusok meg a kocsmatöltelékek vs hipszterek csatákból még sok jó kisülhet. ki van még? ja, a fiúk. ian szomorkodik még egy sort, lip meg szokás szerint úszik a puncikban. irigykedem. így végiggondolva nem sok minden változott tavaly óta -de ez így van rendjén... ($$01.08.)