soroló

„you’re not paying for me. i’m not for sale.”

az aranyos kibékülés után azért rám hozta a frászt a készítő -baromira nem kívántam, hogy behozza a drámát az évad végére egy pszichopata kuncsafttal. de szerencsére viszonylag hamar és kevés vérveszteséggel lehoztuk a parás jeleneteket -gondolom a hipotetikus második évad alapjait akarta ezzel lerakni az alkotó... (×06.30.)

furcsa egy trend ez mostanság, hogy már negyedórás sorozatrészekben mesélnek az alkotók -kvázi film-hosszúságban, ha összeadjuk a perceket. de ennek a sorozatnak tulajdonképpen jól állt ez a tömör rövidség, az apróbb csattanókra felépített dramaturgia -és kicsit ezzel még alá is lehetett húzni a különcségét... mint a bdsm-et főtémájául választó széria persze elég kinky volt alapvetően is (vigyázz, lepisilés és ujjazás a porondon!), de szerencsére sosem mentek el túl alpáriba, az nem illett volna a mi kimért úrnőnkhöz... az egy-poénos szinopszist (miszerint a meleg srác asszisztense lesz egy dominának) is sikerült jól felbővíteni, személyiséget kaptak hőseink, akikkel végig tudtunk szimpatizálni az épülésük során. és ugye velem együtt mindenki mélyen és elkötelezetten beleszeretett zoe levin szépségébe (és szem-forgatásába)...?

„you look like wonder woman at a funeral.”

hmm, értem, mindenkinek fel kell vállalnia önmagát, hogy tovább tudjon lépni -lehetne ez egy túl-erőltetett tanulság, de mivel aranyosan volt felvezetve, ezért megbocsátó vagyok. de tényleg hatásos volt, ahogy két hősünk kiállt a nyilvánosság elé, bőr-szerkóban, és azt mondta, ide nézzetek, ez vagyok én... (öö, a visszatérővé vált szarás-poén nekem kellemetlen, de ez a való életből hozott frusztrációmnak köszönhető valószínűleg...) (×06.30.)

„she a flower, made of steel. beauty, but beast inside.”

egy hülye veszekedéssel kezdtünk, aztán viszont egész sokáig át tudtunk billenni a pozitív tartományba -köszönhetően a randi-partnereknek és a zenei témának, ami engem igencsak emlékeztetett a ture romance fő dallamára, amit hanz zimmer komponált anno marimbára... a keserűségünk legfőbb forrása, hogy hősnőnk képtelen kinyílni, legyen szó az őszinteségről vagy a szexualitásról -remélem hamarosan fényt derítünk arra, hogy mitől van így folyton befeszülve... (×06.27.)

„when you’re a little girl, you have this fantasy of what the perfect husband would look like, or the perfect life, and then... you know. tickling somebody until they scream ’mother’ is not really part of the vows.”

mindenkinek eljön az a pont, amikor robbannia kell -a gazdag feleség nem tudja feldolgozni a férje fura perverzióját, így szívesen játszik fight-club-osat; pete akkor borul ki, amikor az előre megálmodott randija nem a megfelelő vágányra terelődik (egy strip-klubba, kisnadrágok alatt ágaskodó farkak közé); a mindig keménynek mutatkozó tiff meg attól készül ki, ha egy férfi kihasználja a dominanciáját, a hatalmát, a testi fölényét. de a végére szerencsére mindenkiből kirobban a gőz, és megnyugszik egy kicsit... (×06.24.)

„-sex ruins everything.

-bad sex ruins everything.”

hmm, félretettük a domináskodást, és meglepően komolyak lettek bizonyos jelenetek -a sorozat eleje volt a beetetés, és most jöhet az igazi mondanivaló, mi...? már a tanteremben is megnyúlt az arcom, amikor a korábban kissé butának tűnő srác őszintén beszélt a múltjáról és annak feldolgozásáról, aztán jött hősnőnk, aki egy catwoman maszk alatt vallotta be, hogy a férfiak tiniként sem akartak már tőle mást a szexen kívül, úgyhogy sokáig úgy gondolta, hogy szexszel mindent meg lehet oldani... persze a sok komolykodás mellett azért kínos szex-szituációban volt így is részünk, nyugi, annyira azért nem fogunk felnőni hirtelen... (×06.22.)

„masculinity is inherently constricting. expectations, dominance and power, emotionlessness. so, men come to me to escape this crippling societal prison. once the sexual patriarchy dies, then all genders will be equal.”

a sorozat készítője nem véletlenül emlegeti annyit fraud-ot -mert neki is mindenről ’az’ jut az eszébe... de tényleg, a standup-os a dugásról beszél, az étteremben a szopás és az anál viszonyáról diskurálnak (az a lényeg srácok, hogy seggből szájba sosem szabad!), de érintjük a maszturbálás témakörét is. mindezt úgy, hogy most csak a végén szabadultak el a pincében a kötelek és a húgycsövek... (×06.18.)

„-all i need is someone to just help me clean up and be my bodyguard. you know, like the kevin costner to my whitney houston.

-kevin costner gets shot at the end.”

perverzióban és frusztrációban szenvedőknek könnyű eladni egy sorozatot egy ütős szinopszissal: egy cuki egyetemista-lány pénz-keresés címén dominaként fenekel el minden megalázásra vágyó kuncsaftot... persze ennél azért talán több is bele fog férni a szűkös játékidőbe, de most még csak átvettük az alapokat, bedobtak a visszahúzódó meleg baráttal együtt minket is ebbe a fülledt közegbe, és hagyták, hogy kinevessük az aktuális a helyzet abszurditását... mostanában egyre jobban dívik ez az ultra-rövid formátum (a tíz-tizenöt perces epizód-hosszok), de én ezt nem bánom, mert könnyebben vágok bele az ilyen apró falatokba két rendes étkezés között... (×06.01.)