soroló

„-sir, the town where we come from is in darkness. and it is making us so weak, that the neighboring city might take it over.

-under the cover of darkness, they might erect a space needle in portland.”

bírom, amikor találnak egy nagy közös sztorit, amivel össze tudják fűzni az összes visszatérő szálat az évadból, igazi epikus lezárást adva a szezonnak. jó ötlet volt ez az elsötétülés, mert azon kívül, hogy így helyre lehetett állítani a rendet a városházán, hozott egy kis paráztatós, x-aktákos, posztapok hangulatot is. (és ezekhez jöttek az érzelmi csúcspontok meg a teljes őrületek (birdman, a.k.a. bird man) is.) ($$03.23.)

nem sok minden változott portland-ban, szépen belaktuk az évek alatt, megismertünk sok arcot (akik valamiért nagyon hasonlítanak egymásra külsőleg...), ismerjük már a reakcióikat, a humorukat, de pont ez a jó, pont ezért járunk ide szívesen. idén nem voltak nagy hullámzások, szépen görgették a szálakat, voltak értelmesebbek (b&b, városháza), és voltak agyamentebbek is (tej bizottság, animációs betétek patkányok vendég-szereplésével). olyan portlandiásan szertelen volt minden.

„it’s a communal table. i think you'll like it. it’s so portland.”

az életből ellesve és kiforgatva -ez a portland-i recept... most is bólogattam párszor (épp van a családban sírós kisgyerek, plusz én is szoktam mászni a plázákban moziért), valamikor meg csak mosolyogtam a túlzásokon. az epizód fő-témájának a továbblépést tekinteném, és szerintem a srácok is így gondolták az írószobában. de hé, ez csak egy vélemény... ($$03.23.)

„this is an art project.”

már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy mi a jobb egy kapcsolatban -ha a társ egy műveltségi szinten van veled, vagy ha kevesebb a művészeti tudása, és te taníghathatod őt, várva, hogy kialakuljon a tényleges stílusa? és egyébként is, mi az, hogy művészet? manapság már bármi lehet az, eltűntek a korlátok, a new new new new wave korszakát éljünk. mindenki úgy fejezi ki magát, ahogy neki tetszik. akár franciául is... ($$03.16.)

„somebody that builds furniture could build your whole house for you. and then he could build all the furniture to go in the house. he could build the crib for the baby, and then he could even build our caskets for our funerals ahead of time, you know?”

a szándék a fontos, nem a végeredmény, nem? nem...? nem. szépen összeszedték ezeket a gyönyörű katasztrófákat, a bútor-készítő csajmágnest és a bútorai, a jól megtervezett turizmus bizniszt, és egy hirtelen ötlettől vezérelt utazást. ($$03.09.)

„skateboarding is sort of the golf of portland.”

mennyire fura lehet, hogy itt van egy amerikai nagyváros, ami igazából kisváros, egy kifejezetten élhető hely -egy kívülállónak ettől biztos felrobban az agya... (vagy minden vágya lesz ideköltözni!) megvoltak a szokásos túlzások is a város-imázson túl, a baristák titkos szövetségével és a gyúrós hippikkel. ($$03.02.)

„charlize theron, nsfw.”

na jól van, nem csak a hippik és alternatívok kapják az arcukba a sarat (azért nem kell aggódni, ott dalolnak ők is a parkban -persze minél halkabban és alternatívabban), hanem a hipszter bloggerek is, akik csodálatosan temetik el a klasszikus újságírást. és a zöld gondolatokat is ki tudják forgatni egy darab kyle machlaclan-nel és egy nyomtatóval... ($$02.24.)

„the defiance of anthropomorphic sea mammals.”

köszönöm. minden igazi nerd (és geek) nevében hálás vagyok, hogy valaki kimondta végre a legnagyobb bánatunkat: hogy a nem nerd-ök (és geek-ek) körében is divat lett nerd-nek (és geek-nek) lenni. pedig csak szívből lehet igazán ebbe a szubkultúrába tartozni, nem bemondásra (vagy egy divatos szemüvegkeret felvételével)... fura egy epizód volt egyébként, ahol a gyerekeknek szóló zenékről való filozofálást fingós poénok szakították meg. fura, de jó. ($$02.17.)

„i’m a birthday loan officer. i know what tapas are.”

nemrég volt itthon egy komoly veszekedésem arról, hogy mennyire felesleges tartani a születésnapokat -de most az epizódot látva be kell látnom, hogy tévedtem... ehh, imádnivaló túlzásokkal hozták le a mai részt is (szülinapi kölcsön!)), de most az ünnepeltet és a vendégsereget látva leginkább az a kérdés foglalkoztatott, hogy vajon hogy tartják fejben carrie és fred ezt a rengeteg visszatérő karaktert...?) ($$02.11.)

„rather be in a slow car in portland then a car just barreling down a dumb, old hill in some city that looks like all the others.”

annyiszor futottam bele mostanában carrie browstein-be, hogy úgy éreztem, hogy ez egy jel, hogy folytatnom kell a portlandia-t. és egyből vissza is dobtak a közepébe, a szokásos osztások (hipszterek!), szálak (bookstore!) és vendégszereplők (kyle! chloe! jeff! martina!) mellett a legviccesebb a címadó sketch volt talán a mormonra fazonírozott portland-térítőkkel. jó újra itt lenni a nyugati parton -de nem seattle-ben! ($$02.02.)

„remember it used to be just music videos and ’120 minutes’ and, like, vjs and everything?”

azt hiszem meg lett szólítva a generációm... igen, én is abba a körbe tartozik, aki szívesen morog azon, hogy hülye realitiket adnak a (volt) zenecsatornán klippek helyett, még ha tudom is, hogy ott a youtube ilyen célokra. de most legalább jó magyarázatot kaptunk, hogy miért is van ez... p.s.: robot dylan is zúzott! (+01.20.)

„just give each other vagina pillows every christmas?”

a tél és a zabálás összekapcsolódik? vagy honnan jött, hogy ma több sketch is kajálós volt. nincs panasz, a kaja-kómás és a tészta-függő is vicces volt, csak puszta megfigyelés. de a női boltosokon is nevettem (lásd idézet), meg a 60-as évekbe buzult stúdióson is. csak azt tudnám, hogy jack white miért nem énekelt...? (**12.24.)