soroló

„i’m the king of gotham!”

itt egy izgalmas alap-felállás, a nagy banda-háború, amiből először csak annyit látunk, hogy jim felkerekedik egy gépfegyverrel beavatkozni, majd mindenkit bezárnak egy hangárba -mert az olcsóbb...? és hát igazából nem is a két olasz nevű család csap össze, hanem a meglehetősen extrém frizurával felbukkanó fish kezd emberkedni (teljesen karakter-idegenül selina-val az oldalán). bár húznak meglepő halált, azért nem izguljuk halálra magunkat a látottakon, valaki felülkerekedik, a többiek szétrebbennek, majd ismét, és ismét. mindezt megszakítják jim két nőjével (mert persze egyből közös jelenetekbe kellett rakni őket), ahol a világ legkiszámíthatóbb húzását hozzák barbarával, áhh, nem is bosszantom magam tovább... (nem hiszem, hogy nagy jós-tehetség kellett ahhoz, hogy tudjam, hogy valami igazi batman pillanattal fogjuk zárni az évadot.) ($05.06.)

bruno heller-nek most már biztos, hogy a róma lesz élete fő-műve. pedig a mentalista fiaskó után is bíztam benne, mert nagyon ígéretes volt a gotham koncepciója, nézzük meg a várost batman felbukkanása előtt, ismerjük meg az ikonikus gonoszok eredet-történetét. csak hát országos tévére került az ötlet, ahol mostanában szinte minden megromlik, a fókusz-csoportok miatti kerekre polírozások, a csatorna-vezetők inkompetenciája, és a huszonkét részre való felvizezés kiöli az élvezhetőséget, ásító középszert hoz rendszerint. mert itt is muszáj volt a heti-ügyek rágógumiját rágni (egyes számú hiba: nyomozót tenni a középpontba), valamint egy csomó mindent bele akartak préselni, és a sok kis szál gyengítette és nem erősítette egymást. és sokszor nem is voltak túl érdekesek... bár most kicsit azt érzem, hogy az elmúlt hetek megfáradt nézője beszél belőlem, mert az elején igazából élveztem a show-t, tetszett a kortalan látványvilága, a címszereplő város megalkotása, és persze a legjobban sikerült gonosz-felépítés, a robin lord taylor által zseniálisan hozott pingvin. de az a pár pillanat, amikor működött minden, sőt, még a képregények szeretete sem tudna maradásra bírni, nem éri meg, ezt érzem, és ez talán az egyik leggonoszabb indok a kaszára. inkábbtetszett.

„when you’re looking for love, you have to kiss a lot of frogs.”

ha az ember nehezen találja a hangját, a legegyszerűbb út az értékeléshez, ha összeszedi a pro és kontrákat. hát legyen így... ami tetszett: feszegetik a network-tv-s kereteket az orgia-party és egy levágott fej segítségével. végre bejött az a régóta elvárt fordulatom, hogy a rendőr nem tököl, hanem homlokon lövi azt, aki túszt tart maga elé. a pingvin terve is jól működött (bár várható volt), sajnos a lényegből (bandaháború!) csak egy kis hangulatos ízelítőt kaptunk. ami miatt megint húztam a számat. kontra: még mindig hidegen hagyott barbara kálváriája, ráadásul a színész-hölgy tetézte ezt azzal, hogy a megzakkanáshoz összehozott egy buta fejet, súlyosbítva a permanensen nyitott szájával. bruce úrfi sem tudott meghatni az ezerrel kiszámítható szálával. és a sem pozitív, hogy most azon kell gondolkoznom, hogy mi is volt még az epizódban...? ($04.30.)

„i know what it’s like to be one person on the inside, and have the world see another.”

attól még, hogy belerakjátok a ’kés’ szót a címbe, nem kell minden egyes karakter kezébe bele is adni azt... sajnos egyre érdektelenebb számomra a show (az évad végéig azért még kitartok, ha a fene/fenét eszik is...), pedig most aztán tényleg csak a lényegre koncentráltunk. gordon beleállt teljesen a sorozat-gyilkosba, aki mellesleg azt hiszi, hogy majd izgulni fogunk barbara-ért, hehehe (plusz a végén még húztak vele egy fiftyshades-esett, hogy végképp ne tudjuk komolyan venni). bruce úrfiék aranyosak voltak a kicsípett selina-val, nyomozgatnak is kicsit, de a lényeg akkor hangzott el, amikor kijelentette a jövendő bőregér, hogy ő nem lenne képes sohasem gyilkolni (mily’ éles jövőbe-látás...). rébusz is alakulgat (egy nő miatt!), csak nála meg az zavart, hogy a nagy eseményt ennyire színpadiassá tették a felvillanó fényekkel, meg a hatásvadász zaj-zenével. ($04.22.)

„some of the guys call him the don juan killer. most call him the ogre.”

nem csak az évad minősége hullámzik, de egy részen belül is nagy eltérések tudnak lenni. sokáig nem sikerült most sem felcsigázni (sebaj, tudtam közben kicsit tornázni, mert a sok sorozat-nézéstől már hasat növesztettem. bocs, személyes közbevetés off...). onnantól már jobban figyeltem, amikor milo ventimiglia elkezdett gonoszkodni (volt már ilyen, hogy flashback-szerkezetben mutattak be egy gonoszt?), aztán bruce úrfiék szála is érdekes kanyart vett (egyre messzebb a gyermekkori ártatlanság), és aztán a végén az is tetszett, ahogy gordon felügyelő realizálta, hogy ismét illúziót kergetett, hogy ebben a városban nem létezhet az a fajta idealizmust, amit ő képviselne. és ha az ember realizál, akkor az a legtermészetesebb reakció, hogy dühös lesz, de nagyon... (nem meglepő módon kihagytam a felsorolásból fish szálát, mert azt a végére sem sikerült érdekessé tenni...) ($04.15.)

„going after loeb is suicide, plain and simple.”

no, nekifutunk még egyszer a korrupt zsaru témának, ezúttal sikeresebben. mert sokszor nem is a pénz van a háttérben, hanem egy sötét titok, amit takargatni kell. és aki a titkok tudója, annál van minden aduász. úgy tűnik, hogy falcone nem kispályázott, hanem a rendőrkapitányt tette zsebre. persze akkor még nem számolhatott gordon felügyelő bulldog-kitartásával... jó, hogy bevonták a főszálba a pingvint is, így neki nem kellett jelentéktelen mellékszálat sodorni. mert a többiek (most már nyugodtan írhatom) szokás szerint csak lógtak a levegőben nem túl érdekesen. mert bruce úrfi ottragadt a kórházban, fish-nek meg sikerült máris annulálni a múlt heti kőkemény jelenetét. mert egy őrült sebésznek csak így (csettint) megy egy szem-csere... ($03.04.)

„another freak in a mask. awesome.”

tudtam én, hogy játszani fognak velünk... aki ismeri a képregényeket, felszisszent a cím láttán, hogy na majd most jön joker -aztán persze kézről-kézre járt a piros símaszk, plusz még hullottak is a viselőik, bár szerintem ez nem is baj, korai lenne még behozni az igazi nemezist, még nem most kell fontos szerepet játszania gotham életében. hadd hulljanak csak a jelöltek... és még így sem a főszál volt a legvéresebb ma! a wayne-házban történtek is drámába fordultak, de fish szála is sokkoló fordulatot hozott -bár, teszem hozzá, megint a vége miatt lett érdekes mind a két vonal. eközben barbara-ról kiderült, hogy a gyerekekkel sem tud bánni, nem csak a férfiakkal (és nőkkel)... (azt nem csípem ebben a sorozatban, hogy amikor már elbizonytalanodnék, hogy akarom-e folytatni, akkor mindig hoznak egy jobb epizódot, ami visszabillent a másik irányba...) ($02.25.)

„the circus is my family.”

mintha még nem lett volna elég cirkusz a gotham-i rendőrörsön... míg tegnap este nem volt kétségem cameron monaghan tehetségével kapcsolatban (ahogy évek óta nincs), most mégis elbizonytalanodtam, hogy elégedett vagyok-e azzal, hogy ő az egyik lehetséges joker-jelölt (mert úgy képzelem, és valamit ilyesmit hámoztam ki bruno heller-ék szavaiból, hogy behoznak majd több röhögős karaktert, és végül az egyikre majd ráböknek, hogy ő lesz az). mert a vigyor az arcán kellően ördögi volt a megfelelő pillanatban, talán az előtte lévő nyámnyila rész nem működött annyira. értékeltem viszont a jövendő robin-ra való utalásokat, bár a rómeó és júlia vonulat elég kiszámítható volt. de ugye tudjátok, hogy már megint egy nyomozós részt néztünk...? (aminek a korpuszához meglehetősen hanyagul volt odaragasztva pár olyan szál, amik alkalmatlanok voltak arra, hogy az embert felizgassák. nem, még barbara mini-ruhája sem -na jó, ezt visszavonom...) ($02.19.)

„gerald had a theory that fear was an evolutionary flaw in humans.”

egy igazi gonosznál mindig van valami drámai sötét folt a múltban, és legtöbbször nem eredendően gonosz, hanem csak a megszállott terve sül el rosszul. ezek mind igazak id.dr.crane-re, így jó gonosznak mondanám -a fia meg majd a most látott traumából fog építkezni, jelenleg csak egy szerencsétlen, akinek nagyon csúnya trip-je van... a többi leendő gonosz is jól képviseltette magát, zseniális volt, ahogy a pingvin és e.nygma egymásnak feszült. bezzeg a két főgengszter meg tud élni békésen is egymás mellett, csak kellő motiváció kell mindehhez, a lényeg, hogy üzletileg jól jöjjenek ki a dologból, az emberi tényezők háttérbe szoríthatóak. fish és bruceúrfi sztorijai lelógtak a fő szövetről, így kevésbé voltak élvezetesek. ($02.11.)

„fear can be debilitating. it helps to talk to someone about it.”

áhh, de rég láttam már julian sands-et! kár, hogy nem fog túl sokáig maradni -igaz, ez csak a rész végén derült ki. már épp megfordult volna a fejemben, hogy talán kicsit elvétették a korcsoportot a madárijesztő ügyében, de aztán jött egy ügyes csavar, ami mindent megmagyarázott. bizony, újabb gonosz-felépítésbe kezdtünk, mintha még nem lettek volna elegen, de ha jól fogják csinálni, akkor rendben leszünk. és miért ne feltételeznénk ezt, a pingvint is jól csinálják, hihetetlen, hogy mindenhonnan kidumálja magát a kis kripli (és david zayas is jó partner volt az őszinte-játékban). de nem engedjük el nygma kezét sem, plusz ugye kell egy ilyen színes folt az őrsre. bár egyre kevésbé nyomoznak a hőseink az asztaluknál, beviszik a magánéletet is a munkahelyükre (aranyos volt látni harvey-t is csajozás közben). ($02.04.)

„i.a.? two old drunks in the basement.”

a noir alap-felszereltségéhez tartozik a korrupt rendőr, ami sok mindent megtestesít ebben a közegben, egyszerre jelképezi a rendszer romlottságát és az emberi kapzsiságot. de attól még, hogy kötelező elem, kéne tudni jól használni... mert oké, hogy itt van jim kontrasztnak, mint a rendíthetetlen rend őre, de attól még a lefoglalt árut lefölöző drog-zsaruk nem lépnek ki a megszokott zónájukból. azzal remélhetőleg kezdenek majd valamit, hogy jim-nek is be kellett piszkolnia a kezét, hogy elérje a célját (szegény nico nicotera mindig szerencsétlenek játszik, adtak volna alá egy motort, máris tökös legénnyé változott volna...). az a baj, hogy a többi szál sem hozott nagyfokú izgalmakat, lezajlott egy újabb csörte fish és a pingvin között, folyton váltakozva, hogy ki tud a másik fölé kerekedni -és még mindig a szél-kakas pingvin a legjobb arc a városban. (bruce-ékról inkább nem írnék, mert értelmeset nem tudok, de sajnos az írók sem tudnak...) ($01.28.)

„i love the name. it’s catchy, has drama. the electro-cutioner.”

no, végre egy klasszikus comic-gonosz, aki szeret kütyükkel játszani, monologizál a végén, bosszú fűti -és nagyon bután bukik el... kicsit ironikusan fogalmazok, persze, hiszen most is, mint eddig, a noir-vonal működött jobban. végre don falcone megmutatta, hogy több, mint egy apátiába zuhant vénember, aki csak az évek alatt felhalmozott tiszteletből él -bár nem ez volt fish célja, de sikerült jól feltüzelni az öreget (vajon hány éve ölt meg valakit a puszta kezével?). és még akkor is emellé a szál mellé tenném le a voksomat, ha be kell vallanom, hogy maroni gyanakvását a pingvin felé elég sután kezelték. meglepően gyorsan visszahozták gordon felügyelőt az őrsre, úgyhogy az arkham-os szálból pillanatnyilag morena baccarin maradt csak -és nekünk ennyi elég is... (most látszik, hogy lehet ügyesen szerkeszteni a sorozatot, nem kell mindenkit képernyőre erőltetni (barbara...), nem hiányoztak bruce úrfiék, most, hogy kimaradtak.) ($01.24.)

„think you can’t fall any farther? think again.”

kezdjük a sorozat-függő szemszögéből: morena baccarin még mindig gyönyörű (remélem a haj-növesztés újabb fázisát láthatjuk), christopher heyerdahl meg ismét egy őrült figurát játszhat. mert hogy őrültet kaptunk eleget, bár várható volt, hogy ez jön, hisz’ gordon-t lefokozták tavaly. arra viszont nem gondoltam, hogy képesek egy elmegyógyintézetben is nyomozós szálat keríteni, de megoldották szorgalommal... abból a szempontból jó volt ez a fordulat, hogy a falra másztam már az igazgató kötekedéseitől, kellett egy kis vérfrissítés. és hát betoppant bullock felügyelő, és meg volt mentve a rész, magas fokon pörgött, überlaza volt. eközben a városban sem állt le az élet, tovább zajlik a hatalmi helyezkedés az alvilágban, van, kinek bejön ez, más meg egy golyóval végzi a fejében -enyhébb esetben a dutyiban köt ki, nevelési célzattal. pár percet kaptunk így (a) pingvinből is, cat és ivy is itt kóricált, és sajnos a leszbikusok is még mindig rabolják az időnket... ($01.17.)

„-you’re pretty handy for a valet.

-butler, mate. i’m the butler.”

mégiscsak megérték azok a pár percek, amiket selina-ra szántak az elmúlt hetekben? többet tudunk-e a karakterről most, hogy egész sok időt kapott ma? nem hiszem, de az biztos, hogy ma jól működő páros voltak bruce úrfival, több volt a felszín alatt, mint a ’jaj, meneküljünk’. pedig egy nagy kergetőzés volt az egész epizód, a harciasabb alfred is kifizetődött, és nem csak az ökleit és a fegyverhasználati készségeit mutathatta be, hanem jól forgatta a szavakat is, még fish-t is lenyűgözte a very british szófűzés, de az évelődés is jó volt bullock-kal. kicsit megint változtatnak a játékszabályokon, találtak módot, hogy jobban bevonják arkham-et is (oké, meglátjuk majd, milyen eredménnyel, végülis ivy felbukkanása sem volt rossz ma.) (++11.29.)

„two-headed coin.”

hümm, már megint azzal játszottak, hogy beraktak a címbe egy emblematikus karaktert, akit aztán épp hogy csak bemutattak, de ténylegesen nem is róla szólt a rész (áh, viszont most már tudom, hova szökött a masters of sex-ből a színész-srác, kicsit még szokatlan ebben a szerepben, de a fél arcát takaró árnyék jelenetet már megkapta...). így megint volt egy heti-ügy, most épp egy robbantgatóval, aki után lehetett nyomozni. ez két szempontból viszont megbocsátható: 1. köze volt a nagy maffia-ellentéthez fish által; 2. közvetve hozzájárult, hogy a méltán hírhedt arkham kitárja kapuit. és az írók is kétszer kacsintottak ránk közben: az egyik gonosztevőt lovecraft-nak nevezték el, és a robbanáshoz használt telefon a final countdown-t csörögte. hehe. teljesült az a kívánságunk is, hogy selina és bruce ismerkedjenek meg jobban, egész aranyosak együtt (félretéve a gyerek-szereplőkel szembeni előítéleteket), jót fog tenni a srácnak, ha lelazítja a kiscsaj egy kicsit... (++11.19.)

„i’d give you a good cop routine, but it’s not in my tool kit.”

...és vissza a heti-ügyekhez, ez az irodai fightclub nem volt valami nagy vaszisztdasz... az az egy szerencséjük, hogy azért nem felejtettek el utalgatni a múlt heti zúzós eseményekre, mert különben csúnyán ráncolnám a homlokom. bár talán ezek között is válogatnék, mert a rendőrségi státusz-probléma jó, barbara reakciói viszont nem tetszettek. a pingvin persze tartja az emberben a lelket, és örül minden felbukkanásának. a macskalánynál már kevésbé, mert most is csak feleslegnek érezte az ember -persze gondolom csak felvezetés volt az a két jelenete, de lehetne stílusosabban is. ugyanez a helyzet bruce úrfival is, lóg a levegőben a jelenléte, ráadásul meglehetősen furán hozták be a történetbe tommy elliot-ot is (az meg egy másik dolog, hogy milyen klisékkel övezve). so. kicsit bicegünk, meg toporgunk, de szép az élet gotham-ben... (++11.12.)

„that there is no loyalty among thieves.”

azért az vicces, hogy maguk az írók adják a kezünkbe a bizonyítékot -nincs szükség heti-ügyekre, ki lehet tölteni egy epizódot anélkül is, és még jobban is működik így... persze ehhez kellett, hogy felmelegítsék kicsit a gengszterek közti hidegháborút, menjen egy kis adok/kapok, mielőtt újra beállna a statusquo. és kellett az is, hogy gordon végre az a tökös legény legyen, akit a máshol megismert öreg énje alapján elvártunk az elejétől kezdve. és kellett az is, hogy működjön a pingvin terve. micsoda, hogy a kis nyomorék állt minden eddigi történés mögött? ez annyira triviális fordulat, hogy senki sem gondolt rá, még én sem (látjátok, lehet valami abban, amikor azt mondta a részben bullock felügyelő jim-nek, hogy a nyilvánvaló helyen kell bújni, mert azt úgyis kizárja mindenki elsőre) -de teljesen logikus, hogy volt egy szervező erő, hogy az öreg falcone nem olyan tehetetlen vezető, mint amilyennek eddig beállították. örülnék neki, ha ez a logikusság megmaradna a későbbiekben is -és hogy most ráébredtek az írók, hogy ez a megfelelő irány... (++11.05.)

„gotham’s golden rule, harvey: no heroes.”

kettős haszna is volt a flashback-es nyitánynak, megalapozták vele a hetiügyet, és megmutatták, hogy harvey bullock sem volt mindig ilyen megfásult cinikus, valamikor még dolgozott benne az igazi zsaruk szelleme. igaz, hogy most is ő volt az, akit nem hagyott nyugodni az ügy, aki buldog módjára ment a halvány szagnyom után, és rakta össze a kirakós utolsó darabkáit, tehát nincs még minden veszve nála sem, csak fel kell szítani a tüzet. kár, hogy most majd eszét veszti attól, hogy a társa hazudott neki. gordon nyomozó kevésbé volt hatékony ma, az ereje egy részét lefoglalta az aggódó barátnője, így e.nygma-t emelték még ki, hogy egy másik emblematikus gonoszt is elkezdjenek építeni, ne csak a pingvint. ez utóbbi épp csak megmutatta az uszonyait ma, igazán csak azért volt a részben, hogy ne feledjük őt, valamint a drámai belépőért a záróképben. jól működő epizód volt ez, még ha le is veszem azt, hogy tulajdonképpen egy hagyományos nyomozós-sorozat részt láttunk... (gyanúsan sok az önjelölt igazságosztó a sorozatban, vajon mire akarnak utalni...?) (++10.29.)

„imagine an army made up of soldiers so strong that they can tear a man apart with their bare hands.”

miért van az, hogy ha egy vállalat alkalmazni kezd egy kísérletező kedvű tudóst, annak rövid időn belül valami katonai dolgot kell fejlesztenie? ha biokémikus, akkor persze szuperkatonát... csak épp hogy emeltük el a street-level szintről a sorozatot ezzel az erősítő szérummal, de lehet, hogy ez az előjele volt annak, hogy nagyobb képességű ellenfelek is érkeznek? és azon kívül, hogy gordon lengeti a pisztolyát, mit fognak tudni csinálni ellenük...? inkább maradjunk a noir-os maffia-históriánál, ahol egyre több szinten folytatódik a háború -egyszerre csapnak falcone pénztárcájára és a szívére, nem is tudom, hogy melyik fog neki jobban fájni (a kiscsajnak tényleg van szexuális kisugárzása, megvettük...). a pingvin is itt lavírozik, kicsit esetlenül a családok között, de még nem szegték a szárnyát. bruce úrfi is érdekesebb lett ma, így komolyan, ahogy a jövőt előrevetítve mániákusan próbálja összerakni az információit, beleásva magát a családja nevét viselő vállalat piszkos ügyeibe. (++10.22.)

„if there is a fight between falcone and maroni, this could be the spark that ignites a citywide gang war.”

valami őrültséget vársz az ’arkham’ címtől, és ingatlan-panamát kapsz -ez már majdnem olyan, mint amikor a fénykard-párbajokat kereskedelmi embargóra cserélték egy messzi-messzi galaxisban... na jó, nem, mert a nagykutya gengszter-bandák összecsapásai mindig is vonzottak a történetekben. és itt is jó lesz, ha egymásnak feszül a két érdekellentét, most azért még könnyen megköttetett a kompromisszum (nem lennék polgármester egy ilyen helyen...). de nem sok szikra kell, és a háttérben már látjuk, ahogy gyújtják a kanócot, igaz, most még úgy néz ki a dolog, mint egy lebuj-kiadású x-faktor... de a pingvin esze is a helyén van, szépen lépdel fel a ranglétrán, nem sok gátlás szorult a srácba, de pont ettől működik. most sorolnám, hogy mi volt érdekes a főszereplőkben, de nem sok mindennel tudnék szolgálni, bruce-nál mindig valami tanulságra futunk ki, jim-ék még drámáznak egy sort két nyomozás között... (++10.15.)

„if people take the law into their own hands, then there is no law.”

nem sok ködösítés volt azzal kapcsolatban, hogy mire megy ki a játék, de miért is titkolnák. itt egy valaki, aki próbál valamit tenni a bűnös emberek ellen, aki meg akarja tisztítani a várost a burjánzó mocsoktól (ami csak a pingvin féle őrülteknek tetszhet), csak a módszereit választja meg rosszul. mert úgy nem lehet bűnt üldözni, hogy te magad is bűnössé válsz, a gyilkosság nem megoldás -lelki szempontból. egyetért ezzel jim gordon és nagyokat bólogat a kis bruce wayne is. nyílegyenesen hasít a főszál, de közben a városi forgatagban is elmerülünk, megismerünk egy újabb gengsztert (david zayas jó lesz ebben a ’kívülről kedvesnek tűnő, ámde’ szerepben), és továbbvisszük selina történetét is. kicsit zavar, hogy barbara gordon körül kavarják a dolgokat, simán elég lenne, ha csak igen mutatós dekoratív elemnek használnák, igaz, várjuk ki a végét... (továbbra sem értem hollywood-ot, hogy miért kasztingolnak közepesen ismert színészeket arra a szerepre, ahol meg kéne lepődnünk a végén, hogy ki volt a tettes...) (++10.11.)

„gotham’s kids snatched.”

az ember örült, hogy ’selina kyle’ az epizód címe, aztán az ember szomorúan konstatálta, hogy alig foglalkoztunk vele, most sem szólalt meg egész a harmincadik percig. oké, a heti-ügy kapcsolódott hozzá, de annyira mindent bele akarnak préselni már itt az elején, hogy kicsit minden súlytalanná válik, ahogy egy-két perc (és egy helikopteres városkép-totál) után már tovább is ugrunk. a bruce úrfis vonal még nem sokat ad, de ott kifejtősebb a lelkivilág, pingvint viszont jó nézni, ahogy minden totyogó lépte kényszerű erőszakot szül. a nyomozós vetület viszont meglepően működőképes, főleg ha belegondolunk, hogy igazából csak a szokásos alap-motívumokból építkeznek, kikérdezések, házkutatási parancsok, apró megvilágosodások az íróasztalnál. persze ehhez kell az, hogy működjön a kemény zsaru / lelkizős zsaru páros, és hogy szeressünk velük együtt alámerülni a város mocskába. és szeretünk. (lili taylor és frank whaley igazi képregény-gonoszok voltak, karikatúra-szerűen túlzóak mégis félelmetesek. (++10.02.)

„jim, you seem like a nice guy, but this is not a city or a job for nice guys.”

...és akkor egy gyöngyszem újra elveszik a sikátor sötétjében... fura lehet egyeseknek, hogy miért csinálnak batman nélkül batman-sorozatot, pedig sosem a bőregér volt a lényeg, hanem a város, amit oly’ rendületlenül próbál megtisztítani. a város, ami az ikonikus alak felbukkanása előtt is mocskos volt már, maffiózók uralták, piti bűnözők feketítették, korrupció fojtogatta. nem becsületes embernek való vidék ez. ezért kell gordon felügyelő a történetbe, akinek a makulátlansága hozza majd el a kontrasztot. már csak a narráció hiányzott, hogy mindent elborítson a sötét és esőáztatta noir-hangulat. nagyon szerettem, hogy kortalanná tették a várost, eklektikusan megtalálható a hetvenes évektől napjainkig mindenféle elem, egyedi hangulatot árasztva így. jó, hogy el fogunk merülni a bűnben, remélhetőleg maradva az élet szürke oldalán, ahol a keserű tapasztalatoktól megkérgesedett zsarunak is van önérzete (donald louge jó, mint mindig), ahol a fő maffiózó nem egy véreskezű pszichopata. ahol minden koszos sikátorban találunk majd valami érdekes sztorit. vagy egy ismert arcot -mert azért a rajongókat már most ki kellett szolgálni, egy doboz tej a cicáknak, egy megcsavart találós-kérdés, néhány növény a szobában, egy esernyő rossz idő esetére. még valaki egy rossz viccet is elsüt... bár egy csomó elem és karakter (oswald castingja telitalálat!) nagyon a helyén van, azért a pilot egy kicsit még döcögött, elsősorban a rendezés miatt húzom a számat, mert a hangulatos városképek mellett voltak rossz döntések bőven, és a zene is túl tolakodó. de miért is várnám, hogy könnyű megtalálni az élet napos oldalát gotham-ben... (++09.24.)