soroló

„21 votes”

szépen kifuttattuk az idei szálakat, sokat magánéleteztünk, és jó nagyot rúgtunk a statusquo-ba, egyik sem volt nagy meglepetés. a szavazás végeredménye valahol igen, mert ezt a verziót gondoltam arra az esetre, ha kaszát kapott volna a sorozat (áldja meg ezerszer az ég az nbc-t, hogy nem így történt), mert azt a változatot nem tudom, hogy tudták volna lezárásként alkalmazni. (**06.08.)

jó érzés, hogy minden rendben volt idén is a pyrex háza táján -ez az évad is pont olyan azokat az erényeket hozta, amiért annyira megszerettem anno. nagyszerű karakterek, nagyszerűen használt kínos humor, nagyszerűen adagolt érzelmek és cseppnyi dráma, nagyszerűen megírt átívelések, pawnee-ban élni csodálatos! nagyontetszett. (azért idén (is) ki kell emelni a vendégarcokat, louie-t jó volt viszontlátni, paul rudd hozta az idióta formáját, kathryn hahn-ba szerelmes lettem...)

„jerk-gate”

egy jó politikusnak mindenre azonnal a megfelelő reakciót kell adnia, mindent ki kell használnia a kampányban, még a halált is. vagy lehet őszinte, és reménykedhet benne, hogy az ellenfele idióta... de volt idő chris lelkizésére, andy nyomozására, és a donna/ron/tom csapat meggyőző képességére is. már ha jól tudtam figyelni a könnyesre röhögött szememen át... (**06.08.)

„we all know, the better-looking a park is, the more attention it will get from lady parks, who want to have sex with it.”

mindig ülnek a poénok, de valahogy más szájízzel fogyasztja az ember őket, ha azt látja, hogy amy poehler írta és rendezte a részt. el is szabadult az őrület, főleg, ha a jelölteket meg a dumáikat nézzük. plusz andy-t is levette a pórázról. welldone! (**05.08.)

„i’d actually enjoy doing helping these cats and dogs. they should be rewarded for not being people. i hate people.”

april végre talált valamit, amit élvezett is (btw, én is ismerek állat-szerető / ember-gyűlölő egyént, és valahol tök igaza van...). ron is talált új elfoglaltságot, meditált... leslie meg tovább merül a politikába, ahol úgy néz ki, csak rossz döntést lehet hozni. bradley whitford szokás szerint odatette magát a vendég-szerepben. (ejj, de hiányzik a good guys...) (**04.28.)

„we are so ’drucky’.”

a pyrex mindig is nagyszerű pillanatok sorozata volt, és tutira az marad, akármeddig is fut... (súg) itt a helye a felsorolásnak a mai részből: leslie részeg-interjúja, ron poszt-szexuális jókedve, andy vizsgára készülése, jerry munkabírása... jobb lett-e az epizód, hogy nick offerman írta? ugyan, épp olyan jó volt, mint mindig! (de azért most vigyorgok a bajuszom alatt!) (**03.18.)

„look, it’s not personal. i like you. but my job is to beat you.”

újabb nehézségek a kampányban, behoztak egy erős ellenfelet, akit a mindig édes kathryn hahn játszik, most is minden kacagásánál olvadok -hogy is lehetne őt utálni... igaz, nem is kell, nem igazi gonosz, csak az a fránya pénz... az irodában leslie nélkül folyik az őrület, ivókút-ápdét, víz-csata, szegény ron, remeg is a bajusza... april kinevezéséből jó sok humor lesz. ahogy, bármiből, amire csak ráteszik az írók a kezüket. (fúj, elfogult zolika...) (**03.09.)

„never half-ass two things. whole-ass one thing.”

volt olyan, aki azt hitte, hogy simán összejöhet egy party -jerrynek?! főleg a szétszórt és kifáradt leslie-vel, az eltérő érdeklődési körökön problémázó ann-nel és tom-mal, a részeg april-lel, a kutyázó andy-vel és chris-szel...? azt viszont a karakterek sem vallanák be egymásnak, hogy igazából szeretettel törődnek a többiekkel. igen még ron is... (**03.01.)

„i was thinking that i would cuff him, and then i could have time to speak to you, and then you would decide to be with me, and then i would come back here, and we would uncuff him together.”

emlékeztetek még dave-re, a rendőrre? én persze igen, hisz’ a mindig zseniális louie ck játssza. és duke silverre? mondjuk hogy lehetne elfelejteni ron szaxofonos énjét... megint volt egy csomó minden itt (ben rendőrfóbiája, dave szerelmi vallomása, tom kitartó udvarlása, april duke-mentő-akciói, andy dala), egyszerűen képtelenek hibázni... (**02.18.)

„i love riddles.”

és akkor megkezdtük az idei valentin-napi inváziót, ehhh... oké, ez még vicces volt, sokat nevettem ann lehetséges udvarlóin, ron arcain a rejtély-kutatás során, chris eltúlzott drámáján. de nem vagyok meggyőződve, hogy a többi sorozat is ilyen kegyes lesz hozzám... (vajon az ann / tom féle új párt mennyire gondolták komolyan az írók? btw, april a nagy cupid!) (**02.05.)

„no-strike-bowling bowler struck by knope’s striking beau.”

fúúúh, ez most nagyon össze volt rakva! úgy foglalkoztunk a kampánnyal, hogy közben nem is az volt az előtérben. ment a móka (bowlingozás -ron minden arcrándulása tom módszerére!) és a pénz-gyűjtés (jelentem, april-nek van szíve!). bár egy megszállott őrült, én azért szavaznék leslie-re! (**01.28.)

„bobby newport’s never had a real job in his life.”

(az idézethez képzeljétek oda a mély, tekintélyt-parancsoló hangot!) paul rudd, csak ennyi kell írnom! nagyszerűen hozza a buta, beképzelt, elkényeztetett gazdag-csemetét. a többiek meg csak önmagukat kellett adni (leslie és a pozitív személete, ron mosolya rosszhír-közlés közben, andy és april a doktoroknál...), és máris kész a szokásos színvonalú epizód. (**01.21.)

„get on your feet”

rászánunk egy részt arra, hogy ben legyen leslie kampánymenedzsere, de sebaj, megint záporoztak ránk a poénok -háromlábú kutya, kalandok a teherautóban, komoly előkészületek a káoszba forduló gyűlés előtt, ben videója, de mindenekelőtt a jégkorong-pályán bemutatott piruett-sor... és aztán egyszercsak vége lett, szipp... (**01.18.)

„sal-gar”

ahhoz képest, hogy karácsonyi epizód volt, nem is lett annyira édes -pedig tele volt édességgel. de lehet, hogy csak túl hideg vagyok, hisz még ron fucking swanson is elérzékenyült egy pillanatra (epizód csúcspont, kétségtelenül!). várható volt, hogy leslie nem bír a seggén ülni két hétig, tökéletesen bemutatja a munka = drog tézist. a csapat-összefogás fejleményeit meg várom nagyon. (pluszpont jár a „clear eyes, full heart, can’t lose”-ért! texas and pawnee forever!) (**01.11.)

„i’ve seen over 200 episodes of ’law & order’.”

-ez a legjobb vígjáték-sorozat jelenleg a tévében. -tiltakozom! -elutasítva! mindenki hozta a formáját a tárgyaláson is. újra megismerhettünk néhány nagyszerű személyt pawnee csodálatos múltjából (persze mindről akad festmény is a városházán...). és még romantika is volt a hóesésben. kívánni sem lehet jobbat. erre esküszöm, bíró úr. (btw, milyen hülye szabály ez a ’nem járhatnak a munkatársak’, hát hol ismerkedjenek, ha nem a munkahelyükön... tudom, főnök-beosztott, de akkor is...) (**01.10.)

„you’re a steamroller!”

továbbra is minden a karakterekről szól. leslie és tom is megtanulják, hogy visszább kell venniük, ronról pedig megtudjuk, hogy nagyszerű pót-apa. szeretem ezt, hogy úgy vigyorgok, hogy közben túltöltenek érzelmekkel is -mintha egy keserédes brit produkciót néznék... (*12.01.)

„due to a recent betrayal, my homeland, the great state of denmark, has officially decided to declare war on peru.”

tényleg létezik ilyen ensz-es játék igaziból is? (btw, a mai fiatalok közül hányan értették a hruscsov-utalást...?) na, még egy kört teszünk leslie és ben körül, most a ’lehet-e-barátság-szakítás-után’ a téma, de az a jó, hogy soha nem esnek túlzásba, nem fárasztó, hogy a magánéletet rágjuk (sőt, ma még chris is ezt teszi ugye...). végre tom is visszatér dolgozni, de hogy fel volt vezetve ez az egész, ron-nal hatalmas párost alkotnak... hzsenialll, mint mindig! (*11.16.)

„when zorp shows up, your faces will be melted off and used as fuel.”

minden az arányokról szól... lehet egy szitkomban az érzelmekkel játszani (ha azok természetesnek hatnak...), ha közben körberakod őket őrületekkel és őrültekkel... (napi kedvenc: andy bucket-listje. nem is, amikor ron furulyázott...) na jó, az arányok mellett a szerethetőség is fontos, de nyugi, itt az is megvan... (*11.16.)

„-someone will die

-...of fun”

huh, nem velem baj, lehet írni hangosan röhögős hálovín-epizódot! (természetesen april viszi a prímet, dehát ki máshoz illene a legjobban ez a morbid ünnep...) két röhögés között azért jut idő egy kicsi tom-építésre is, de mindenki megkapja a maga momentjeit. (leghangosabb röhögés díj: april lefelé fordítja jerry „száját”, azzal a nézéssel együtt, muhahahaha...) (*11.04.)

„why so serious?”

megint mennyi minden volt itt... ron-t a saját terepén, a "brother-nature"-ben győzik le... chris újra szerelembe esik. jerry továbbra is normális, és ezért vicces. a zokogó batman-t se’ felejted el egykönnyen... (btw, egy kis drámával ízesítés, ügyes...) (*10.22.)

„the time traveler’s optometrist”

pawnee-ban mindenki hozza a szokásos őrületet -na jó, eagleton-ban is... joan, a showwoman is visszatért, hogy zúzzon egyet... szegény ann meg küzd a két faarccal, aprillel meg ronnal, bátor dolog... (*10.17.)

„your moustache fell off”

teatyaég, milyen múltat és családot kapott ron!!! (szinte kiemelni sem lehet a sok zsenialitás közül, de az ívó-versenynek mindenképp nyoma kell, hogy maradjon itt...) de jól osztották tom-ék a 720-ban is, plusz még roblowe is túl-pöröghetett. muszáj nézned! ne akard, hogy rád küldjem r.f.s.-t, hogy ő nézzen téged... (*10.06.)

„your inbox is literally filled with penises”

és én még el akartam rakni darára a sorozatot... de nem bírtam ki... annyira, de annyira szeretem a hangulatát és a karaktereket, nekem elég, ha ron feltűnik a színen, ha april a kamerába néz... és mindenki hozta is a megszokott karakterét... a fütyi-sztori is jó volt, de még azt a nyavalyás szakítást is ügyesen oldották meg. olyan otthonos itt pawnee-ban... (*10.02.)