soroló

„lucy’s lawyer is compelling / her legal command is / impressive but those are lies she’s telling / about the chances.”

az előző rész végi csavar következményei jöttek (egy idétlen magyarázat után, de nem is várnék el mást a sorozattól), ügyvédes drámába torkolva, ahol két poén közé jól bepakolták az első két évad emlékezetes vendég-szereplőit, jó nagyot kacsintva ránk, állandó nézőkre. aztán, amikor már beletörődtél volna a cliffhanger-be (kötelezően a house-tól és a hank moody-tól kölcsönkért you can’t always get what you want-ra), akkor hirtelen, ismét egy idétlen fordulattal lezárták a szálat. hehe. (**04.20.)

nincs spila, ha valami az egyik legjobb, legviccesebb, legötletesebb, legszerethetőbb, legsatöbbibb vígjáték jelenleg, annak bizony nagyontetszett jár.

„i watch a lot of csi, svu, ncis. if a show’s got letters in it, i am so there.”

speckó epizód, kvázi-dokus, de a szokásos színvonalon és poénokkal (hol kezdjem? gyerek-korok, interjúk, karaoke, terhes-break, earl-reklám, koreai animáció, börtön-házasság, miss lecter). és aztán a végén csináltuk egy szép retcon-t, amiből érdekes dolgok sülnek majd ki jövő héten. direkt nem írom le pontosabban, nézd meg! (**04.15.)

„men and women cannot be just friends. ashton kutcher proved that in, like, five different movies last year.”

jimmy már megint beleesik a legnagyobb hibájába -hallgat a szüleire. reszketek előre, hogy mikor kanyarítják szakítássá az ehhez hasonló zördüléseket - ugye soha? sabrináról megint csepegett egy-két infó (szemüveg, backup-mánia), shelley is visszatért, burt táncoló/éneklő műmelles szála meg tipikusan burt-ös volt. (**04.09.)

„holy crap, pig. you saved my life.”

chance-ék mikor lettek ilyen hit-buzgók? de ezt is a maguk tipikus módján intézik... bár az állatos-vicc nem az én speciális területem, azért egy malacban sok potenciál van -ki is használták rendesen. de az igazi felhőtlen felröhögést persze mawmaw okozta a fekete-vágásával... plusz david krumholtz vak orgonistája is nagyon ott volt... (**04.01.)

„i’m your ghost of teen pregnancy future.”

a tini-szerelem veszélyes. vagy nem. szörnyű következményei lesznek. vagy nem. elcseszed az életed. vagy nem. de egy biztos: ne lyukaszd ki a gumit, ha meg akarod tartani a nőt! hehe, tanulságos, mi? de jimmy esete is megfontolandó, ne használd ki szenilis déd-öreganyádat, mert fájni fog... röhögsz és tanulsz, tökéletes hétfő reggeli kombináció! (**03.25.)

„it’s a filthy raccoon. it’s not a whale. we’re not freeing willy.”

örülhetnek a magyar címadók, végre arról szólt az epizód, ami megfelelt az ő agyszüleményüknek (nevelésből elégséges). természetesen összekülönböztünk a rosszaság-megszűntető-módszereken, és persze egyedi megoldást találtunk a végére. eközben még egy mosómedvével is küzdöttünk, zenésen, nehéz az élet... (**03.19.)

„these guys haven’t seen cookies or the little beavers in a long time.”

nem volt még elég őrült szereplő a sorozatban... jött még pluszba a magánéleti válságban szenvedő mayor-néni, meg a mániákus bajuszos börtönőr-néni (kár, hogy katy perry nem volt meglepi, még a szutykos blikkben is lejött a fotója...). a chance-családról meg újra kiderült, hogy milyen kedves emberek tudnak lenni... (**03.12.)

„pantyhose head”

sosem gondoltam volna, hogy ilyen viccesen is lehet ábrázolni azt, hogy mindenkinek van hibája -amiket egy kapcsolatban kénytelen kendőzetlenül bemutatni... pedig sorban jöttek a fekve-röhögések: a lábfej-borotválás, a pókiszony, mawmaw szűztelenítési sztorija... remélem, hogy hosszútávra terveznek az írók ezzel a kapcsolattal, a kezdetek mindenesetre biztatóak, tudod, zsák, folt, whatsoever... (**02.29.)

„the room for improv’ment players”

először aggódtam, hogy milyen reakció lesz ebből a kamu-barátnős szálból -adtak már az írók elég aggódnivalót az elmúlt másfél évben... meg ashley tisdale is cukin hozta a színjátszás magasiskoláját, lehetett volna más reakció is, de (el ne kiabáljam) végre, végre, végre! csak maradjon is így... a körítés szokás szerint hibátlan volt, hobbi-keresés, dalos színdarab, cuzammen... (**02.20.)

„hakuna matata!”

a nagy hatalom nagy felelősséggel jár! ez tanulja meg ma burt és virginia. szokásos ötletes poénokat kaptunk ma is (adóbevallás, kártyajóslások, kínai cirkuszi kertészek). meg írói gonoszkodást -amikor már azt hiszed, hogy lesz esélye jimmy-nek, akkor arcba röhögnek... (**02.16.)

„welcome to gamblers incognito.”

az milyen már, hogy egy karakter (patty, a nappal kurva) egyszercsak átsétál az earl-ből... tetszett, ahogy igazi függőségként vezették végig a szerencsejáték-mániát (szem-rángatózás, minden érték pénzzé tétel, stb). jöttek új vicces karakterek (zálogházas házaspár), lehet majd őket még előszedni. a beteg-gyerekek versenyénél gurult el igazán a készítői gyógyszer... esetleg a hillary-musicalnél... (**02.10.)

„hope’s learning a-team”

még jó, hogy milyen hülyének szeretjük chance-éket...nem meglepő, hogy megint ötletparádé volt, az eltérő tanulási módszerek, a suli-flessek a tanárral, az a-team zene beúszása, meg még ezernyi apróság. az a jó, hogy most már lehet elrettentő példaként mutogatni ezt a sok lükét, tanulj fiam, mert ilyen leszel! nyugi, ne húzd fel magad, itt egy kis cukor... (**02.04.)

„merry christmas, drunk santa!”

először fél szemmel mertem csak odanézni -kicsit tartok már a karácsonyi részektől, de csak érintőlegesen jött elő az ünnep szerencsére, inkább a jó öreg ’whatif’ tematikához fordultunk, ahhoz meg elég ötletesek az íróink, hogy kitaláljanak egy csomó vicces változtatást. (vagy mondjuk olyanokat rakjanak a háttérbe, mint a ’my name is earl -the movie’ plakát...) (**01.29.)

„frank the deli ninja.”

nolám, frank-építés? (+egy kis jimmy-múlt is) mostanában elég sok helyen szaladok bele ilyen bully-ellenes megnyilvánulásokba (nagyon helyesen), de még egyik sem vett ilyen meglepő fordulatot a végén. chance-ék mindig megmutatják, mennyire alkalmatlanok a gyermeknevelésre, hehe. ja, és a város-makett komoly volt. (**01.29.)

„all they have now are girly flavors like blueberry or strawberry. why not have man flavors like pork chops, stew?”

jó indok volt ez az ötlet-börze, hogy az írók megint egy csomó hülyeséget bedobáljanak a kalapba (bébi-felmosó, pit-stop, cipőráng, nem sorolom), plusz vendégszereplőket is (ethan suplee, andrew dice clay). aztán a végén valahogy óz-utalás-halmazba mentünk át. fura. (**01.24.)

„turkey dinner theater”

egy klasszikust, a ’dobjuk be a vicces szülőket’ kaptunk most, de sebaj, a család tényleg viccesen reagálta le az egészet (házfoglalás, hazugságok, hülye ötletek). burt végre szexelhetett idegen helyen, mawmaw meg fiatalodhatott chatelés közben... (**01.23.)

„we really are poo-going-through people.”

rég volt már, hiányzott is ez az őrült család. nem csalatkoztam, komplex élmény volt, (kaka-kalandok, jimmy és a küzdelem a 13 évessel, barney és a szerelem, richard dean anderson), de igazság szerint elég volt mawmaw-t meglátnom az első másodpercben, és kész is voltam... (**01.22.)

„she’s still got that big soft spot on her head. it’s like an emergency kill switch.”

elő kellett venni, hogy hope örökölte-e édesanyja gyilkos természetét. ez némi tanulsággal járt együtt (egy szerető családban lehet veszekedni...), őrült poénokkal (álom-jelenet!), és sok vicces hope-nézéssel. (*11.21.)

„i have special alterego named natasha for las vegas wild time”

tessék már összehozni a két lükét, plíííz... vegas mindig bejön, a chance-család is elég őrült kalandba keveredik, így még a borzasztó uncsitesó visszatérését is elviseltem. oké, segített a szokásos ötletparádé is... (*10.16.)

„that’s a cool ponytail”

flashback-epizódok mindig működnek. ebből megtudhattuk, hogy mawmaw mekkora nagy mastermind, mégha ördögi terve nem is sikerült... és persze így azt is megtudtuk, hogy virgina és burt szerelme minden akadályt legyőz. bárcsak jimmy és sabrina kapcsolata is ilyen lenne... (*10.16.)

„the toilet of the future”

mi tanultunk ma gyerekek? a pénz nem minden, valamint fel kell dolgoznunk az önértékelési zavarunkat. és min nevettünk ma? elsősorban a chance-család hozzáállásán a puccos dolgokhoz, japán wc-hez... és ki épült ma egy kicsit? hát sabrina! (*09.30.)

„a musical genius”

milyen zenés epizódot rittyentettek ide nekünk kezdésnek az alkotók, kezdve az első évadot összefoglaló nyitódallal, majd a múltból előszedett jimmy-fever-rel... hatalmas dumák, sok popkult, végig brutál-vigyor, hiányzott már ez a lökött család... (*09.22.)