soroló

„you don’t have to be a believer to believe.”

már a csodáknál járunk, elemeltük kicsit a fantasztikum felé a lépésünket, csak lövöldözéssel és szent handabandával takarjuk el még egy kicsit. meglepően lezárt lett a vége (a szokásos kibúvókkal), talán az írók is érezték előre, hogy amerika nem lesz vevő az ő látomásaikra. de mit csinál dan brown jól és ez a csapat rosszul? ez az igazi rejtély... (+07.15.)

agykikapcsolós szórakoztató marhaságnak indult, és az is maradt végig. jól pörögve huppantunk át az esetleges hiba-árkokon, bár továbbra is szeretném hangsúlyozni, hogy jól érezni lehetett azt, hogy az írók utánaásták magukat bizonyos dolgoknak. vagy hogy azért bőven szolgáltak nem várt fordulatokkal, olyanokkal, amikre az ember elégedetten csettint, mert ötletesnek tartja őket, vagy olyanokkal, amik, ha megjósolhatóak is voltak, későbbre várta őket az egyszeri néző. annak nem tudom, hogy mi oka lehetett, hogy meg-megállva jutottam túl csak ezen a rövid évadon, talán a kaland-jelleg mellett nem kínált semmi mást, amiért érdemes lett volna elindítanom újra és újra. inkábbtetszett -de az erősebbik fajtából, cseppet sem bántam a megnézését. most pedig megyek, és várom a világvégét.

„why do you think mary was chosen? because she had the right d.n.a.?”

hitkérdés minden. van-e isten. eljön-e az ítélet napja. lehet-e valakiből az új szent anya. szépen alátámogattuk a szakadár, a bibliát szó szerint vevő szektát, múltbeli eseményekkel, titkos támaszponttal, a nagy végső kísérlettel. a nagy célt már eddig is tudtuk, most csak mélyebben mehettünk egy őrült megszállott elme mélyére, ahol nem számítanak a tinilányok holtestei, csak a vélt szent küldetés. a többiek meg csak loholnak utána, remélve, hogy semmit sem kell elhinniük ebből. (+07.15.)

„the god of the 21st century no longer speaks in tongues and riddles. he speaks through science.”

mindig kell egy túsz, aki után lehet menni. és mindig kell egy fontos halál -flessekkel jól megtámogatva. érezni, hogy tudták az írók a sorsukat, nem spóroltak már az ilyen fontos eseményekkel. gördültünk tova a tudományos vonalon, a hank fontos vonalon, a nagy világ-égés tervezése vonalon, a hideg nemezis emberesítése vonalon. ennél többet nem lehet írni a célvonalra ráfordulás előtt... (+07.14.)

„your father was trying to create life in a laboratory.”

végre eljutottunk a nagy szülői rejtélyhez, ahol a két lehetséges opció közül az egyikre böktek, szerintem jól döntve. főleg, hogy ezzel a gonosz szándék is jól megalapozódott, valahol benne volt a pakli közepén ez a csavar is. örömmel érzem azt, hogy utánaolvasnak dolgoknak az írószobában, végigrágják az ötleteket. kinyitják a bibliát, hány bogár is lehet benne, és nézd, itt van egy olyan a biosz könyv alsó lapszélén, ami ketyeg, mint egy óra és fát eszik... (+07.14.)

„a plant with 3 stigma, 5 anthers, 72 radial filaments, and 10 petals. the shepherds taught us it grew out of the ground in the exact place christ was crucified, which was impossible, because passionflowers didn’t grow in that part of the world.”

csak kicsit kell ásni, nem túl mélyre, és ott lesz a mondanivaló, amit jótékonyan fednek a kaland-elemek és kérdések halmai. miben hiszünk. mitől félünk. én mondjuk nem is akarok alámerülni igazán, megelégszem a felszínes pörgéssel, nagy verseny-futással, titkok után puhatolózással. (+07.07.)

„must see the two faces of time. how it is both stopped and moving at once.”

eléggé lezúzottan kezdtem a részt, így kicsit én is úgy éreztem, hogy másképp mozog az idő... szélrózsa effektus volt egyébként az írói szobában, sok szálon mozogtunk párhuzamosan. nagy szeletet haraptunk a múltba, kalandorkodtunk európában, erősködött az fbi az usában. az ellenség is mozgolódott, egy meglehetősen kiszámítható téglával és egy terminátor típusú verőemberrel képviseltetve magát. a második húsz percre már egész jól feléledtem, plusz nagy respekt, hogy egy létező órát kavartak bele a történetbe (köszi google, köszi wiki). (+07.05.)

„without 12, there is none. / with a dozen, there is one, / through which divine light shines / and reveals the beginning of time.”

minden csak játék és rejtvény. az is, ha hősünk újra találkozni akar a feleségével. az is, ha megtaláljuk a hajónaplót. az is, ha az órákból rá akarunk jönni, hol van a végső és legszentebb tárgy. ha már eltávolítottuk a házasokat egymástól, most itt az ideje, hogy reuniáljuk őket. csak is a változatosság kedvéért. de vajon miért akarnak a gonoszok világvégét, mi lehet a céljuk vele? vagy csak simán fanatikusok? (vannak még kérdéseim...) (mellesleg: milyen fura ken leung-ot komoly szerepben látni.) (+07.01.)

„it’s a simple question, dad. am i your son?”

a problémás múlt. a családi kapcsolatok. a származás. mind fontos meghatározói egy karakternek. ezeknek ásunk kicsi alá most, lehetett az hősünk rejtélyes múltja, a kétkedő gonosz gyermekkora, vagy egy újonnan felbukkant leszármazott. emellett nem felejtettük el az órákat sem, isztambulban kutatjuk a következőt, aztán ismét húznak egy meglepőt. amivel újra változhat a sorozat struktúrája. nem vádolhatjuk elkényelmesedéssel az írókat semmiképp. (+07.01.)

„all your actions are holy now when they serve a higher cause.”

cherchez la femme! hagyjuk az órákat, szánjunk az előző meglepő fordulatra egy részt. persze nem csak a jelenben szaladgálunk a nő után (egy újabb helyszínt, délamerikát is kipipálva), de láthatjuk a beszervezését, beépülését, a long con kezdetét. no, és órák ide vagy oda, azért jutalmul kapunk egy kirakós-darabkát is, egy villódzó fényű pincében, egy ütött-kopott vetítőről, ahogy a nagykönyv megfelelő fejezetében is megtaláljuk. (és tudtam, hogy ken leung-nak nem lehet csak ilyen kis szerepe…) (+06.30.)

„fate, in this moment, has chosen you. now you’ve got to learn one of the most noble and difficult of virtues... patience.”

nagyon rámentek a párhuzamos szerkesztésre, most még mondatokkal is reflektáltak 1938 és a jelen között, de a szájbarágósságon innen. az meg milyen jó, hogy ezek a rejtélyes emberek nyomokat hagytak, amiket követni lehet... de a morzsák csipegetése után örömmel tapasztaltam, hogy az írók nem elégszenek meg a panelekkel, mernek lépni, felborítani az eddigi felállást. mert először csak azt hittem, hogy a ’szkeptikus hívővé változik’ vonallal adnak új célt hősünknek, de inkább gyomron rúgták szegényt. és már a doboz sem mcguffin többé! (+06.30.)

„if you dialed ’princeton 642’ in 1938, it would ring on the other side of this door. but the question is, who would answer it?”

szigorú vagyok manapság, gondoltam még ezt a részt megnézem, és döntök a sorsáról. aztán a nyitó-jelenetben jöttek a sáskák, én felvontam a szemöldököm, és maradtam. nem csak megmagyarázták, hogy miért tartja fogva a feleséget a gonosz svéd (óra-szerelő, homlokra csap!), de a flessekkel próbálták közelebb is hozni. és persze imádtam azt az ötletet, hogy a híres nagyhajú nyelv-öltögetőt is belekeverték az összeesküvésbe. pedig tök logikus, a harmincas évek emblematikus rejtélyes tudósa, hogy ne lett volna benne a dolgok sűrűjében. (+06.30.)

„it’s the holiest christian site in all of india”

az elveszett órák keresői. de szigorúan csak egy óra per epizód... tágítjuk a világot, ma india került elő, ahonnan a szent néni, aki fura dolgot művel (70 éve nem ült le!), tipikus indiai volt, a körítésből viszont nem sokat láttunk, szoros a költségvetés. tegnap nekem szégyenszemre kimaradt, hogy greendoki fagyott greendokit látott, de sebaj, most pótoltam. és nem is az agyalás tetszik a dologban igazán, hanem ahogy párhuzamba állítják a két egyformán kinéző karakter életét. lelkiismeretes náci...? (+06.26.)

„it’s not a treasure map. treasure maps don’t exist. they were invented by robert louis stevenson, and then the myth was cemented by ’b’ hollywood movies.”

a rejtélyes kalandorok misztikus maszlaga. az ember fáradtan hazaesik a munkából, és igényli, hogy az agya off-üzemmódba kapcsolhasson. ehhez kitűnő segítség egy kalandfilmes hülyeség, dan brown és indiana jones szerelem-gyereke. bár még nem mentünk elég mélyre, ahhoz túl sok minden volt a pilot-ba zsúfolva, de ott vannak az alapok egy szórakoztató marhasághoz. csak hagyjuk a drámát, dúsítsuk a kérdőjeleket, a térképet tartalmazó gyémántokat és a nácikat, és én boldogan vetem magam green doki után, bármilyen tájra is vezessék a nyomok. (+06.25.)