soroló

„i am the blade and the bullet.”

kitárulkozás. őszinte pillanatok, fájó percek. bár mi is így tudtunk volna kapcsolódni a karakterekhez, mint ők egymáshoz... a megoldás. a gyilkosság elkövetőit felfedték. bólintottam egyet, és nem akartam utánanézni, hogy láttuk-e már korábban ezeket a karaktereket, vagy csak előrángattak két arcot a semmiből... feszültség. a pályaudvar nagy terét is ki tudták tölteni adrenalinnal. egyszer mindenkiből kommandós válhat... elbukás. van, aki megérdemli a halált. de csak azok, akik fatális hibákat követnek el, elgyengülnek, figyelmetlenek lesznek... túlélés. a nőknek sem könnyű. de ők azok, akik továbbvihetik az örökséget... változatlanság. a korrupció elpusztíthatatlan. meg tehetünk mi mindent, alááshatunk a mocsoknak, az olyan mélyen ágyazódott már be, hogy nem lehet elpusztítani... tanulságok. néha a fény győz és néha az árnyék. akármennyit süthet a nap kaliforniában, nem a fény áll nyerésre... ($08.13.)

nézzük a pontos értelmező szótár-béli idézetet: „az antológia több alkotó műveit tartalmazó válogatás, bizonyos szempontok (például nyelvterület, korszak, irányzat, műfaj) szerint válogatják össze a műveket”. nick pizzolatto-nak ezt azt jelenti, hogy gyökeresen mást kell csinálni, mint első alkalommal. és értem én, hogy ezért fanyalog sok ember, egyszerűen képtelenek objektíven nézni a sorozatot. lehet, hogy nem volt jó ötlet ez a nagy fordulat, vagy csak nem tudta kijátszani minden ütőkártyáját az alkotója. mert mindenki felejtse el a misztikummal kacérkodó mocsárgőzös mississippi hangulatot, a költői képeket, itt az ország túlfelén minden száraz és lecsupaszodott, nem egy szerethető világ, fényes, de ugyanakkor rothadó is. itt bolyonganak hőseink, megannyi elveszett lélek, talán túl sokan is vannak, főleg, ha a megszámlálhatatlan mellékalakokat nézzük. mert amennyi sallang lekerült, annyi rakódott rá a nyomozós-rétegre, menthetetlenül belebonyolódva nem csak egy gyilkossági ügybe, de a korrupt felsőbb körök riasztó világába is. persze, hogy nehéz szeretni egy ilyen világot, ahol keresve se találnál egy tisztességes embert, de aki noir-okon edződött, az kényelmesen tudja érezni magát ebben a mocsokban. tetszett.

„-maybe you were put on earth for more than fucking.

-everything is fucking.”

azt mondtam volna legutóbb, hogy várjuk a következményeket? várta a fene, hogy a befolyásos emberek latba vessék minden hatalmukat, hogy tönkretegyék hőseinket, ezzel csak azt akartam kifejezni, hogy várható volt, hogy ez fog történni... ms.bezzerides fején ott a vérdíj a késelésért, mr.velcoro fegyverével fontos embert ölnek, mr.woodrugh-t meg megzsarolják csúnyán. de mindenkinek az az ösztönös reakciója, hogy nem saját magát védi, hanem a szeretteit. még frank-nek is, aki hadjáratba kezd, miután megtudta, hogy kik is verték át azzal a bizonyos föld-biznisszel. és nem kíméli az ellenfeleket, de még a saját szőnyegét sem, hogy megmutassa, hogy ő az igazán kemény gengszter a csapatban, akivel nem ildomos baszakodni. a végén ketté szedték a fő csapatot, ami kapcsán két aggályom van csak: 1. ha mr.pizzolatto a nézők megnyugtatására írt bele romantikát, akkor nem jött be a számítása. 2. a rengeteg szereplő között elveszve, biztos, hogy hozzám hasonlóan millióknak nem ugrott be, hogy kivel találkozott paul a csatorna-rendszerben... ($08.11.)

„whatever you plan, you get on that bus, and it’s fuck or run.”

csak annyi kellett, hogy most bedugtam a fülhallgatót, és colin farrell dörmögését hallgatva noir-os hangulatba kerültem egyből. egyébként is erősen abszolválta a részt a művészúr, már a konyhai standoff-ban is, majd a túltolt önpusztításban egyaránt. bár ott az asztalnál ülve méltó volt a partnere is, így nagyon erős lett egyből a nyitó-jelenet, pedig csak két férfi beszélgetett -egy-egy pisztollyal az asztal alatt... az orgiákról viszont lenne még mit ellesniük a rómaiktól az amcsiknak... sőt, kiutalnám a legkevésbé erotikus orgia jutalmát is egyben, bár ez most egy pozitív díj lenne, mert valószínűleg pont ez volt a cél. a pucér testek csak a félhomályos háttérben maradtak, az előtérbe meg a rendőr-néni brutális gyerekkori traumája került -igen, így kell a múltat beépíteni a jelen-szálba okosan. ezzel együtt lassan szövődnek tovább a szálak, most szereztek információkat egy rakás befolyásos emberről, szép volt, de ezek a befolyásos emberek most mindent meg fognak tenni, hogy hőseinknek rossz legyen, mi meg remegve várjuk ezt a fejleményt az utolsó két órára... ($08.09.)

„pain is inexhaustible. it’s only people that get exhausted.”

a bajusz! hova lett a bajusz...? örülök neki, hogy nem álltunk a nyitó-jelenetben a frissen vérbefagyott hullák felett, hanem ugrottunk néhány hetet az időben, viszont az kár, hogy így egy jelentős időt kell szánni arra, hogy kinél milyen változás állt be a kiesett idő alatt. mert a három főhősünk közül egyik sem maradt a pozíciójában az események hatására -hogy lesz így nyomozás? hát megoldják, mert magánban megy az akció, ha már az egyikükből gengszter samesz lett, a másik kettő meg egy irodai asztal felett görnyed egész nap. mindhárman kapnak egy szeletet a rejtélyből, ami most már ordítóan felsőbb körökbe fog vezetni, és azokon indulnak el. ha épp meg nem torpannak valamilyen magánéleti szarság miatt -eszkalálódik a gyerek-elhelyezési per, de az állítólagos szopás ügyben is járni kell még a tárgyalásokra, viszont ms.antigone klimaxolja a trollkodást a szexuális zaklatók gyűlésén. de akár járhatna akár aa gyűlésre is, mert saját bevallása szerint sokkal többet iszik a vérfürdős lövöldözés óta. és ezzel nincs egyedül, igaz ray épp letette a poharat a bajuszával együtt... ($08.07.)

„those moments, they stare back at you. you don’t remember them, they remember you.”

úgy tűnik, mindig az évad közepére kell a nagy akció -igaz, ez most más volt, mint a tavalyi, ami igen hamar legendássá vált a vágatlansága miatt, ez most inkább az intenzitása miatt volt erős, és azért, mert fényes nappal lőttek halomra mindenkit, de nem csak a gépfegyverező rosszfiúkat, de a civileket és a rendőröket is (és nem véletlen, hogy egy hbo őslakost, jeremy podeswa-t kérték fel a biztos kezű rendezéshez). de ez csak az utolsó pár perc lélegzet-visszafojtása volt csak, mi történt előtte? lehet, hogy nem volt nehéz kitalálni, de ráhibáztam arra, hogy miért kell a közrendőrnek kék pirulát szednie -de aztán szépen tetézték a bajt azzal, hogy továbbra is a tagadásba menekül a szentem, mert így több életet is tönkre fog ezzel tenni. a rendőr-néni problémás gyerekkora is felsejlik, de egyébként is elmondható, hogy a múlt fontos szerepet fog játszani, mind a kicsit szappanossá váló magánéletben, mind a nyomozásban. ja, és eközben vince vaughn egész jól hozza a ray liotta impresszárióját... ($08.03.)

„no country for white men, boy.”

én unom már saját magamat, de a nyitó álom-jelenet akkor is kurvára lynch-es volt... oké, utána visszavettek az öreg majmolásából, ha már megadták az alaphangulatot... bár továbbra is zajlik a nyomozás (elsősorban kikérdezésekkel, egy rakás érdekes figura került így képbe, férfi- és női-prostituáltak, valamint az enyhén debil és korrupt polgármester teljes megkészült pereputtya), de azért rakódnak rá az extra málhák is egyre erőteljesebben. mind a négy főszereplőnek alakul a magánélete, és persze sehol sem tejfel az élet, felváltva jönnek a sötét múlt elemei és a szexuális problémák. ennél sokkal érdekesebb az a sunyi játszma, ami az igazságszolgáltatás különböző szintjein zajlik, hogy a különböző zsaru-csoportok a másikakat akarják kicsinálni. eközben a gengszter-létben is akadnak bukkanók, nem csak a hullák felbukkanásával van baj, de szokás szerint az aranyfogúak csinálják a hepajt. de azok legalább csak csahos kutyák szoktak lenni -le kell csak törni a szarv fogukat... ($07.29.)

„it’s like everything’s papier-mâché.”

no, maradt a lynch-hangulat (ha már csak a bárban éneklő nőt nézem, vagy az elmosott la-fényeket, akkor is így lenne) -de ezzel együtt jár, némi zaklatottság is, ami átragadt a vágóra is, mert néha nagyon hirtelen ugrunk egyik jelenetből a másikba. bár lehet, hogy csak írás-technikai kényszer ez, hogy a rengeteg információt mind bele kell préselni az epizódba (nagyon kevés az a nyolc rész...). ráadásul vannak párhuzamos vágások is, bár ezek inkább működtek, főleg, amikor egymásra reflektálva láthattuk a nyomozói eligazításokat és a boncolást az elején. mert bizony elkezdtük felderíteni az ügyet, gyűlnek a bizonyítékok, vannak kihallgatások is. eközben foglalkozni kell a mocskos várossal is, ami nem csak a szennyvize és légszennyezése miatt érdemli ki ezt a jelzőt, de a vezetőség korrumpálhatósága miatt is. és akkor még ott vannak a sötét múltak továbbra is, közvetlenül a felszín alatt (át-áttörve a falat, mint a kissé kimódolt nyitó-monológban), eldugva a jelen sérelmei mellé. tehát egy összetett mozaikkal van dolgunk, amit ajánlott kipihenve nézni... ($07.20.)

„so today’s exercise is to recognize the world as meaningless and to understand that god did not create a meaningless world.”

ha egyfelől nézzük, ha egy sorozatot antológiaként írnak meg, az kibúvó, hisz’ minden évben lehet valami új, önmagában zárt történetet hozni egy bejáratott név alatt, kevesebb a kockázat. viszont ha a másik oldalról nézzük, ez a bejáratott cím gúzsba is köthet, mert mindenképp krimit kell írni, ha már detektívek vannak a címben. nem beszélve az egekig fokozott elvárásokról... persze, aki okos, az elvárások nélkül ül le a nyitány elé, kvázi pilot-ként fogja fel, hiszen az is, és nic pizzolatto szándékosan szembe is megy minden elvárással, és a kereteken belül maradva valami teljesen más irányt vesz. az első évad egy egzisztenciális filozófia-dráma volt, némi nyomozással, idő-sík játékkal és bitang-erős hangulattal, míg most elsőre úgy tűnik, hogy elhagyta a sallangokat, hogy néhány megnyomorodott lélekre koncentráljon, akik megoldanak egy ügyet. kikoptak a végtelen monológok, a mocsárvilág organikusságát felváltották a hideg autó-pályák és beton-épületek, és a főszereplők máris morálisan megkérdőjelezhető területekre tévedtek. úgy tűnik, az apró flashback is csak beetetés volt, a jelenre fogunk koncentrálni -bár ez nem jelenti azt, hogy a múlt sötétsége nem fog betüremkedni. ...azt eddig is tudtuk, hogy kaliforniában másképp süt a nap, hát várjuk ki a végét, hogy milyen lesz az időjárás... (ha nem látom, hogy justin lin volt a rendező, simán elhittem volna, hogy megszerezték david lynch-et, mert jópár beállítással és zenével idézték meg a szellemiségét.) ($07.18.)