soroló

„you want to be my student, or you want to be my old lady?”

ejj, mennyi csodálatos pillanat... aki ebbe a sorozatba kerül, az mind bevállalós lesz, még ha olyan hollywood-i nagyasszonyról is van szó, mint anjelica huston. nagyon szerettem a testvérek összes közös jelenetét is -évelődnek, évelődnek, de jó a kapcsolatuk. igaz, hogy fontos dolgokat nem biztos, hogy megbeszélnek egymással -legalábbis josh-nak is egy kvázi idegen kellett, hogy kiadja magából az igazi lelki problémáját, hogy nem igazán tudta feldolgozni, hogy az édesapja kvázi nincs többé (és ez egy fontos lelki vetület, ami eddig nem került szóba). és hát a múlt-szál is újra összefonódott a jelennel -most a legerősebben. mazel tov! ($$01.24.)

a sorozatok természetes evolúciója, hogy a kezdeti főtéma kicsit háttérbe szorul, hogy helyet adjon a többi karakter történetének is. vagy csak idén már természetesnek vettük maura átalakulását, ezért tűnt úgy, hogy kevesebbet foglalkoztunk vele. egyébként én nem bánnom, hogy a teljes pfefferman család a palettán van, mert mindegyikük neurotikus vergődését szívesen nézem. annyira, hogy abba se' bírtam hagyni a hétvégén... még mindig nagyon közel áll hozzám a hangulata, a mosolygás/dráma aránya, bár néha azért tudok morogni a képernyő felé, amikor hirtelen csap le a rosszkedv egy-egy jelenetben -de ez csak azért van, mert annyira megszerettem a karaktereket, hogy szívem szerint óvnám őket minden bajtól, sőt, ölelgetném őket végkimerülésig... (először nem tudtam mire vélni, hogy a tavalyi kilencvenes-évek flasback-et lecserélték erre a harmincas évek-bélire, de aztán nagyon szépen kijöttek ebből a szimbolikus játékból is.)

„women born women.”

hmm, szőrös hippi leszbikusok, love it, love it, love you... csak kaptunk idén is speciális epizódot, ami kilóg a többi közül, és egész addig imádtam is ezt a fantasztikus fesztivál-hangulatot (nem csak a cicik látványért!), amíg ki nem derült, hogy aggódni kell maura miatt -onnantól kezdve végig befeszülve ültem az epizód végéig. mert bizony lehetnek a nyitott személyiségű emberek is korlátoltak. a szimbolizmus is nagyon megy idén jill solloway-éknek, nem gondoltam, hogy a nácikkal terhelt múltat ilyen szépen összekötik a jelennel egy olyan jelenetben, aminél csak a robotoknak nem szakad meg a szíve, ha látják. ilyenkor derül ki, hogy én is emberből vagyok... ($$01.24.)

„i'll tell you how fantastic and wonderful and unique and what a gorgeous soul you are and what a crappy, fucked-up world this would be without you.”

ohh, már megörültem, hogy idén is kapunk egy teljes flashback-epizódot, mert olyan hosszú volt a berlini nyitójelenet, de aztán visszatértünk a mába, mit tértünk, csapódtunk, nagyon éles volt a váltás a barnás képek nosztalgikus hangulata után az edzőterem keménységével. ami ma a legjobban tetszett, az a pfefferman-lányok kapcsolata volt, ahogy szeretetteljesen húzták egymást, és jókat derültek az anyjuk hirtelen jött vak szerelmén. vagy az új multifunkciós wc-jén... (ha csak színesítésnek használják a régmúltat, az sem baj, mert ügyesen hasznosítják újra az első évados színészeiket.) ($$01.24.)

„i'm a 53-year-old ex-prostitute hiv-positive woman with a dick. and i know what i want, and i know what i need.”

óh istenem, bocsásd meg bűneinket, oly' sokat vétkeztünk! úgy látszik, ez az ön-ostorozás minden vallásban megtalálható... eddig is jelen volt a zsidóság kérdése, de most annyira a felszínre tört a yom kippur szellemével együtt, hogy végre ráébresztett, hogy ezt a sorozatot kéne megmutatnom a nagybátyámnak, ha azt szeretném, hogy szívrohamot kapjon... melegek, transzvesztiták, nemváltók -és zsidók. imádom. (az ünnep, mint tudjuk, persze arra való, hogy a családi asztalnál kitörjön a dráma, ahogy itt is megtörtént pontosan ez.) ($$01.24.)

„from the most amazing human being that i've ever met, who is inspiring a huge boner in me right now.”

uhh, de utálom, amikor az aranyos és édes jelenetek hirtelen drámába csapnak át... de most komolyan tönkre kellett tenni josh-ék kapcsolatát...? oké, tudom, csak a katherine hahn iránt érzett múlhatatlan szerelmem mondatja ezt velem... és még szegény sarah-t is megfosztották egy jó dugás lehetősségétől, gonosz írók... de legalább ali nem lépett félre a példaképével, csak egy hangulatosan fura beszélgetést kaptunk. és tudom még folytatni a kesergést: maura ahelyett, hogy a barátnőivel élne vidámságban, most hallgathatja az ő boldogságukat... ($$01.24.)

„i'm going to do the new york times crossword puzzle with a dick on.”

szeretem az intim pillanatokat -és a közös fürdőzés az elején kétségtelenül ilyen volt (btw, egy mikve-ben jártunk?). de ali utána otthon is átélhetett ilyet a kedvesével -meg egy fehér dildóval... (az a baj, hogy folyton azon rettegek, hogy meggondolja magát, hogy mégsem leszbikus, és akkor összetöri szegény lányt.) josh-éknál volt a legnehezebb a helyzet, amikor felbukkantak a fehér keresztények, és szörnyű családi titkok is a felszínre kerültek. hát nem érdemelnek szegény pfefferman-ék egy kis nyugalmat és boldogságot...? ($$01.24.)

„i'm not really usually into the whole rabbi thing. 'cause it's, like, mostly guys with beards that creep me out, but, i don't know, you're cool.”

aprónak tűnő problémák, amik az egyes egyéneknek viszont sokat jelentenek. sarah most épp az iskolában omlik össze (plusz amy landecker megirigyelte a többiek pucérkodását). maura annyira bizonytalan magában, hogy egy már sandább nézéstől is megzuhan (sonya walger kaphatott volna combosabb szerepet is). josh-éknál a volt szeretőből van családi perpatvar. ali-nál viszonylag nyugi van, de nála meg megint előjött a dekadens weimar-i berlin flashback-ben, amiről eddig nem írtam, mert nem tulajdonítottam jelentőséget a kis bevillanásoknak, de úgy tűnik, hogy fontosabb szerepet szánnak ennek a szálnak is. ($$01.23.)

„does she have a pussy pussy?”

család, gyerek, iskola -logikus sorrend, ezeket vizsgáltuk meg ma egy kicsit jobban. mert azért gyanús, hogy háromféle iskolában is jártunk ma, mind a három pfefferman gyerek köré épült egy sulis jelenet. sarah továbbra sem találja a helyét, viszont nem is biztos, hogy szüksége van egyáltalán emberekre, ha ilyen jól el tud élvezni csupán a képzeletére hagyatkozva... josh-nak az apaság mellett a házasság kérdésével is meg kéne küzdenie, és minden egyes alkalommal a szívem szakad bele, hogy nem tudja, hogyan kéne lereagálnia bizonyos dolgokat a cuki rabbijával... ali meg csak ali, most épp nyakig beleveti magát a leszbikusságba -kíváncsi leszek, hogy ez meddig lesz tartós... ($$01.22.)

„turns out i love the flavor of lost lesbian wedding dream cake.”

maradunk a parti-vonaton, ez most épp egy medencés-buli a családi háznál, zenekar-bemutató jelleggel, de mindegy is az alkalom, a lényeg, hogy elszabaduljon a káosz. meg is érkezik a baj menetrend szerint, nem zártuk még le ezt az elszabott frigyet. de vannak egyéb lélek-zűrök is, amiket rendbe kell tenni, ali újra barátkozós hangulatban (és gaby hoffman ismét elveszítette a borotváját), és az anyu/apu viszony is egyre bonyolultabb (volt-e már szexibb időskori erotikus jelenet...?). ($$01.22.)

„there is no bride side and groom side. there... bride side and bride side. you know what i mean. just sit anywhere.”

hiányoltam az esküvőt a fináléból, hát most töményen megkaptam -a világ legfurcsább esküvőjét... mármint nem a leszbikus párra vagy a csupa fehér ruhákra gondolok, hanem arra a pillanatra, amikor sarah-ban eltörik valami, és a nagy napból rémálom-nap lesz. és mindezt erőteljes rendezéssel támogatta meg jill solloway, hogy aztán még fokozza az összeomlást. de azért látszik, hogy van szíve, mert egy csodálatos mozgó-kamerás zárással búcsúztunk mindenkitől. furcsa volt ez így kezdésnek, ahogy berántottak újra a nagy családi neurotikus káoszba, de tulajdonképpen nem baj, hogy felkavarták a dolgokat az évad nyitányaként. ($$01.21.)