„do you even believe in accidental fucks?”
hogy lehet megoldani a fináléban az évad során egyre terebélyesebbé növesztett probléma-gubancot? hát először hozzá kell adni még pár szálat, aztán amikor már azt hiszed, hogy ott hagynak lógva, mindent elvágnak, és visszavisznek a kezdetekhez -csak ez a három ember marad, és a furcsa együttélésük. meg egy templomi beszélgetés, csak most nem temetésen, hanem esküvőn, mert mégiscsak egy fináléról van szó. ($$01.01.)
úgy tűnik, igazán nem nehéz belőni az ízlésemet, ha dramedy-ről van szó... az elején kell a sok poén, mert azzal lehet megfogni, lengje be valami szerethető indie báj, álljanak hozzám közel a karakterek és a problémáik, és mindenképpen a szexualitást kell a középpontba húzni. később aztán lehet dúsítani a problémákat, kicsit feljebb-tekerni a keserűséget az elegyben, kicsit árnyalni a karaktereket, gondosan ügyelve arra, hogy a szerethetősége megmaradjon. ...és esküszöm, hogy ezeket az instrukciókat nem küldtem el a casual íróinak... beletaláltak a szívem közepébe, minden egyes kívánság-pontomat kipipálhattam, igazából egyetlen dologgal voltam elégedetlen: nem elégültem ki 10 rész alatt, még többet akarok belőle... (hiányérzet esetén olvasd ezt el!)