soroló

„an inter-dimensional battle”

beszéljünk arról, hogy jeff mennyit változott a kezdetek óta, hogy mennyit jelent neki ez a hat izé... hét ember, de vigyünk bele egy kis csavart... (itt elsötétül a kép, csönddel terhelt drámai hatásszünet, majd bumm!) ismét cool-lá tették a sorozatot, jöttek a gonosz karakterek meg a 2.0-ás paintball fegyvereik, és persze a sok srapnelből jutott a terminátornak meg a mátrixnak is. nem hiszem, hogy bármelyik dimenzióban ennél jobb finálét hoztak volna össze. (+05.14.)

csak azt tudom szajkózni, amit az elmúlt tizenhárom hétben -igen, egy picit más lett a sorozat, érzelmesebb, jobban elmerültünk a kapcsolati hálóban, de ez nem igazán vált a hátrányára. oké, hogy én is jobban szeretem, ha valami őrült máz borítja be az egészet (lásd néhány sorral feljebb), de így is szerethető maradt a cucc, szívesen veszünk magunkhoz belőle még egy kicsit. kitartás srácok, six season and a movie! tetszett.

„our story begins in the distant mists of a lost era: 2008.”

beszéljünk hat lépésben a sorszerűségről. bírom az ilyen minden-mindennel összefügg sztorikat, jól rá is játszottak erre, átgondolt volt, jól végigbogarászhatták, milyen morzsákat is dobáltak el eddig a karakterekről. hogy igazán commu-s legyen az összhatás, arról popkultman, azaz abed gondoskodott. midichloriánok, mi...? (+05.13.)

„freaky friday”

mennyire commu-s már ez a testcsere-ötlet (a körítéssel együtt -lásd még: lámpa-teszt), és az új rezsim ezt is a maguk képére formálja, és egy szakításra használja fel. ez az idei trend, meglepő, többé-kevésbé működik is. ballanszíroznak. mondjuk a dékánnal. vagy a kamu baki-jelenetekkel a végén. (+05.09.)

„yippee-ki-yay, father christmas.”

először egy uncsi karácsonyi epizód benyomását kelltette a rész, némi tanulós átíveléssel, ahol csak abed diehard referenciái jelentik az egyetlen menekülő-útvonalat. de aztán jött malcom mcdowell, és ahogy átvedlett manipulatív gonosszá, máris sokkal érdekesebb lett a helyzet. aztán jött a tanulság, és máris vége lett a résznek. (+05.02.)

„puppet therapy”

hűhh, ezt a muppet-trippet! de nem csak a figurákkal kacsintottak arra a világra, hanem a dalokkal is. a sztorival már kevésbé, legalábbis nem hiszem, hogy sok muppet epizódban drogoztak volna a karakterek. megvoltak a szokásos dumák is, mondhatjuk tipikus commu-őrület volt, csak most bábokkal. így volt olcsóbb a léghajózást megvalósítani, nem? (+04.14.)

„do the classic two dates in one night sitcom trope”

egy hatalmas kacsintással visszajön a meta, abed kiszól nekünk párat, és sorozatos szemmel elemzi a dolgokat. de valami megint más, mint az eddigiek, romantikus ízek vegyülnek az elvontságba. és ha meg kell nevezni, hogy mi az, amiben idén új lett a commu, akkor ennél jobb példát keresve sem találhatnánk. (+04.11.)

„operation deadliest catch”

úgy látom, a commu írók lelesték a modern írók dolgozatát, megtanulták, hogy nem kell egy egész epizódot kitöltő sztorit írniuk, lehet párokba rendezni a szereplőket, és akkor több kisebb történet is elég. aminek esetleg az a veszélye, hogy valamelyik nem fog működni, vagy szétesik az egész rész. most többé kevésbé egyben volt, legmeglepőbb vonásként az emberi pierce-t hoznám ki győztesnek. (+04.01.)

„the most well-documented failure of my life.”

hát csak rászántunk egy epizódot chang... izé, kevin-re, nem bírták kihagyni ezt a ziccert. sajnos azt sem, hogy az utolsó jelenetben felfedjék a nyilvánvalót, pedig úgy reménykedtem, hogy ez egyszer másfele visz az út. a doku-jelleg még mindig jól áll a sorozatnak, most is ügyesen játszottak rá a sztereotipikus vonásokra (zenére, feliratokra, vágásokra). (+03.18.)

„an emotional prison”

multifunkciós commu, mindenki megtalálhatja benne, ami neki a legjobban tetszik. karakter-építés és érzelmeskedés jeff-fel. család és szeretet az ünnepek alatt. vagy maradunk abed-del, aki nagyszerűen hozza a börtön-feelinget, morgan freeman narrációval, test-tetkóval. asszem én az utóbbi mellett tenném le a voksom. (+03.16.)

„the hitler of this group”

ha ezek a káposztafejűek nem bírnak magukkal, hát oda kell csapni, vér és verejtékek árán le kell győzni őket, és megszerezni a jussunk! végre visszatértünk a suliba, egy klasszikusnak mondható résszel, kis changesítéssel a háttérben. de egyébként tényleg, ennyi tanuló és mindig hőseinkké a legjobb szoba, ezt időszerű volt felvetni. (+03.02.)

„which inspector would win in a fight in space, and which inspector would win in a fight in time?”

azért recitálunk egy klasszikus angol cuccot, nevetjük ki a remake-eket, célcsoport-hajszolókat, vagy például a mániákusokat, hogy a kapcsolatokkal foglalkozzunk? fura ez, kicsit elüt a commu eddigi szellemiségétől, de lehet, hogy ez csak az alternatív verziója a sorozatnak, nem? tricia-ért és matt lucas-ért puszi! (+02.28.)

„scooby-doo”

így jár az, akinek tologatják a premier-időpontját -nála februárban van halloween. tudtam értékelni a részt, mert továbbra is szeretem a referencia-humort, és itt bőven volt utalás, egy egész elátkozott háznyi, de annie-hez hasonlóan én sem nézek horror-filmeket, így a hangulatáért nem voltam oda. az viszont tanítani való, ahogy egy rémisztgető klisé-halmazból is tudnak tanulságot kifacsarni... (+02.19.)

„abed’s happy community college”

törvényszerű, hogy most mindenki azon rugózik, hogy érződik-e dan harmon meg a többi író távozása. jelenleg, a premiert látva, még nem-mel válaszolnék, legalábbis én jól szórakoztam a nyitányon, megkaptam a meta-adagomat is (érdekes volt látni, hogyan működne a commu aláröhögősként), so... nem tudom, hogy ezzel a ’végzősök lettünk’ szállal a kaszára készüljünk-e, de jó, hogy pedzegetünk ilyet is. főleg, ha a karaktereken keresztül akarják majd megfogni a dolgot. (+02.14.)