soroló

„we’re gonna win even if i have to go into the auditorium and personally jerk off every guy in the audience.” (és innentől egy olyan hosszú levezetése jön az un. ’kiverés-egyenlet’-nek, hogy egész a lap aljáig idézhetném, olyan zseniális)

az is oké lett volna, ha a srácok lehozzák a prezit, learatják a babérokat és richard megkapja a csajt, de így sokkal-sokkal élvezetesebb lett, ahogy a hülyeségből továbbfejlődött az ötlet, és aztán a szerencsétlenkedésből jött a lemosás. oké, a csaj nem lett meg, de akkor is jobban kielégültünk nem? szerintetek mennyire van igazam? teljesen? átlagosan? semennyire? melyik? melyik? melyik...? ($06.21.)

nyilvánvaló, hogy elkövettem egy hibát tavaly. vagy akár többet is. az egyik biztosan az volt, hogy nem igazán működött a radarom, amikor egy rakás pilot-ot próbáltam be egyszerre, és ennek éreztem a leggyengébbnek a kezdését, ezért ki is szórtam a megnézendők közül a show-t. a másik hibám talán az volt, hogy félrekódoltam a sorozatot -olyan humort vártam bele, amit nem volt szándékuk az íróknak adni. vagy csak a karakterek mellett szaladtam el. nem is tudom, de kár is a múlton rágódni. mert már az újranézéskor éreztem, hogy milyen hülye voltam, és aztán rohamtempóban itt, az első finálénál találtam magamat. mert aminél tavaly húztam a számat, az csodálatosan működni kezdett, végig horkantottam a poénoknál, bejöttek a karakterek, érdekelt, hogy hova futatjuk ki a sztorit (ez még mindig érdekel, mert ennyi idő csak az alapozásra volt elég). élveztem az hbo-ra jellemző korlátlan feelgood-ságot, még el is hittem a legtöbb őrületét. már csak meg kell várni, hogy feldolgozza a gép az adatokat, és lássuk azt a pontszámot: nagyontetszett. wow, nem erre számítottam... (rip christopher evan welch, hiányozni fog a jellegzetes hanghordozásod a sorozatból.)

„guys, this place is a vortex of distraction. normally in the tech world it’s two percent women. guys, these next three days, 15 percent.”

ohh, a férfiak sokkal egyszerűbbek, mint bárki gondolná -itt egy nagy tech esemény, ezernyi jó és rossz ötlet, és mi tesz tönkre majdnem mindent? a nő... (egyébként tök jó, hogy mindezt a monica-t játszó amanda crew-val mondatják ki, mert nekem meg ő tereli el a figyelmemet gyakran...) so, majdnem minden srác kap egy női genitáliákkal rendelkező akadályt, de aztán döccenőkel azért átvészelik a problémákat. már csak a színpadon kéne bizonyítani a sok béna geek után. de ekkor... ($06.21.)

„cloud architecture is just a giant turd that is clogging up our pipes. we have to call in a plumber to fix it.”

hehe, igaz volt, amit a részben mondtak, megváltozott az energia, ahogy csaj került a házba -fel is használták egy hülye poén végig-viteléhez. ha már hülye poén, egy másikat is következetesen végigvittek, jól eltúlozva a robotikus járművek szerepét... ja, leszámítva ezeket (és a kecskefejet viselő pucér nőt a sátánista szertartáson) a programozással foglalkoztunk, mert bizony be kell ismerni, hogy nem mindenki ért minden területhez, ha kódolásról van szó. és hát nem mindegy, hogy kit kérsz fel a hiányzó területre... ($06.21.)

„our whole corporate culture is that we don’t have a corporate culture.”

ööö, latino zenéket használni egy latino-poénokat használó epizódban nem rasszizmus? oké, csak viccelek, jól végigjátszották a nagy amerikai rasszizmus-problémát. persze közben volt, aki lényegesebb problémákkal foglalkozott, és próbálta hatékonyabbá tenni a káosz-közösséget. ezeken felül volt még idő a modern technológián röhögni (a hologram is csak addig menő, amíg sziklaszilárd az internet), és a szép lány is kapott pár emberi percet. mondhatjuk, hogy sűrű volt a rész. ($06.21.)

„it’s like you need both halves of the brain, right? the jobs and the wozniak. the ying and the yang.”

oh, szerencsére elkiabáltam tegnap a bighead száműzetést, itt van a srác, viccesebb szituban, mint valaha, kapun belüli munkanélküliként (akkor ilyen van a kapitalizmusban is...). még mindig az alapítás körül járunk, két tanulsággal leszünk gazdagabbak -kellenek a barátok, és nem kell az alkohol egy ilyen fontos, életet megváltoztató lépésnél. az nagyon tetszett, ahogy a srácok az egész római orgiát kezelték, ahogy értetlenkedtek, amikor a csajok felbukkantak, és megkönnyebbültek, amikor kiderült, hogy fizetett vendégek... ($06.19.)

„that’s not really our logo is it? it looks like a guy sucking a dick and he’s got another dick tucked behind his ear for later. like a snack dick.”

még több kezdeti bukkanó, hiszen mégiscsak ez a ’start’ a start-up-ban... de azért kevesen számítanának ilyen mértékű össztűzre -a konkurencia már a médiát ostromolja, gond van a névvel, a társak sem segítenek, és még a megélhetési bevándorlók is támadnak (bocs az aktuál-politikáért...). de kit is érdekelne egy álomszerűen létrejövő álom-projekt. olyan csak a drogos képzelgésekben létezik... (most tényleg kiírták big-head-et? ő volt, akivel legkönnyebben azonosulni tudtam...) ($06.18.)

„your whole life you’ve been an ugly chick but now suddenly you’re a hot chick, with big tits and small nipples. so guys like that are gonna keep coming around. don’t be a slut, richard.”

nem az a nehéz, hogy összerakj egy algoritmust, hanem hogy azt el is add a világnak. én tökre megértem ezt, ugyanúgy elvesznék a gazdasági magasiskola lila ködében, mint a srácok. vagy hogy egy szomorúbb példát hozzak, hogy a barátságot háttérbe kell szorítani, az üzleti érdekek mögé. (vajon minden programozó fél a puncitól? várj, mindjárt körbekérdezek az irodában...) (ja, igen, jól látjátok, egy év után folytattam a show-t, mostanra érett be...) ($06.17.)

„they always travel in groups of five. these programmers, there’s always a tall skinny white guy, short skinny asian guy, fat guy with a ponytail, some guy with crazy facial hair and then an east indian guy. it’s like they trade guys until they all have the right group.”

(hmm, mindig nehéz fogódzkodót találnom a pilot-oknál, de most még nehezebben jönnek a mondatok a szokásosnál. furcsa.) mostanában sok óraszámot töltök informatikusok között, de még mindig kapkodom a fejem ezen az agyon-technicizált világon, app-okon, c++-on mindenféle csilivili kütyükön. ezért jó kívülállóként belesni ebbe a világba, ahol egy jó ötlet milliókat ér, de az még többet, ha van egy nagy cég-birodalmad egy jó szlogennel, és egy poszter-arccal, akit lehetőleg steve-nek hívnak. de szerencsére a sorozat a kisemberekről szól, akik a monitorok előtt görnyednek, és aztán aranyrögre találnak. inkább érdekesnek, mint szórakoztatónak mondanám, de érdekel, hogy hova szeretnék kifuttatni a sztorit, és néhány felhorkantós nerd-poén is maradásra bírhat. (++05.10.)