soroló

„you can join the ’a’ team, or you can disappear.”

ezek az írói trükkök... kaptunk is megoldást, meg nem is, végül is a többség a rejtélyek miatt nézi -azok meg így maradtak bőven. szégyellném is magam, ha a körkamerás lassított csókok miatt indítanám a lejátszót... de még az is belefér. mint a többi kapcsolati izé a maszkos event-en, amikkel csúnyán megtörték a másik szál iramát -a felhős/teliholdas pszicho-hoteles borzongató-hangulatot. (btw, amikor jött a zuhany-jelenet, el se hittem, hogy ennyire pofátlanul utalnak. ez már tarantino-i magasság!) so, nincs para, mozgalmas is kis epizóddá sikeredett ez az évadzáró! (**04.15.)

nincs meglepetés, főleg, hogy egész egyenletesre sikerült az évad, különösen a második fele. köszönhetően annak, hogy nem kell tépnem a hajam a túl sok magánéleti hiszti miatt. oké, most is vannak idegesítő dolgok (mr.fitz...), de továbbra is kárpótolva érzem magam a működő rejtéllyel és a négy cuki-lánnyal. kétségtelen, hogy nem ez a legjobb sorozat, ami a portfoliómban van, de szerethető, élvezhető, és tiszta szívvel tudnám ajánlani mondjuk a húgomnak vagy az unokatestvéreimnek is, nem égne a fejem, hogy én ilyen cikiséget nézek. pirospontos inkábbtetszett. lehet, hogy nyáron át kéne váltani hetibe nézésre, úgy még a darálás közbeni besokallás sem állna fenn. mert hogy ott leszek a harmadik rajt-vonalnál is. úgysem bírnám ki, hogy ne tudjam, kinek milyen színű körömlakk virít a kezén...

„he’s nine years old, he’s never seen the sun, and he probably lives in a cupboard with like 600 dolls.”

’fordulunk rá a célegyenesre’ érzésem volt végig, elkezdtük nagyon terelni a gyanút 'a' kilétére kapcsolatban, és közben dúsítottuk fel a klasszikus thriller-elemeket a baba-bolttal (creepy kissrác, ali-baba (bocs...)). alig volt magán-élet -igaz, már így is sikítok, ha meglátom ezrát. viszont úgy néz ki, mostantól nem hívhatom jennát vaklány-nak a jegyzeteimben (na az ő exe sem lennék szívesen). lezúznak a fináléban...? (**04.15.)

„catch on fire”

bírom azt, hogy egy csomót foglalkozunk egy halott karakterrel (most is ali eltűnésének hétvégéjéből bukkantak elő új részletek, plusz a tárgyai), ezzel egy plusz réteget adva a szerkezetnek, örömöt a rejtély-rajongóknak. akiknek a puzzle kirakása, és nem a teljes kép az érdekes. de egyébként is mi maradna enélkül? ezrázás, mayázás, toby vs dokizás, come on, 16 év felett ki nézné úgy... oké, ma volt még egy látványosan kivitelezett tűz-eset is, kíváncsi leszek, a vaklány hogy viszonyul majd mindehhez. (**04.13.)

„i’m not your little girl any more.”

hát ki más rendezné az apa-központú epizódot, ha nem chad lowe? ezt az apa/lánya eventet továbbra sem értem, azt meg szánalmasnak tartom, ahogy ma minden apa előadta a kedves puncsolót. annak viszont örülök, hogy a két anya (némi rendőri segítséggel) nyomozásba kezd, ha más nem lesz a dologból, legalább rájuk szál ’a’ egy kicsit... ez most megint egy kicsit lassabb folyású rész volt, csak a végén csepegett néhány infó, de sebaj, belefér. (**04.13.)

„the real question is, why is ’a’ suddenly going after mona?”

...azaz, helló kislány, üdvözlünk az ’a’ által üldözöttek klubjában! olyan szálakat tudnak előkaparni az írók, hogy el sem hiszem -ez az áruházi lopás kábé a pilotban volt, ha jól emlékszem. érdekes dolog az is, ahogy szurkol az ember, az ems/paige párosnak nagyon örülnék, az aria-dráma miatt meg dörzsöltem a kezem, erre anyu enged egy kis fényt erre a végtelenül idegesítő kapcsolatra, ehhh... melissa meg sohasem volt szimpi, úgyhogy felőlem lehet gonosz is, csak az én drága spencer-emet hagyja békén! (aki, btw, jól elfelejtette toby-t egy-két rész alatt...) (**04.13.)

„1105”

olyan fura, hogy a sorozatban jönnek/mennek a karakterek, tehát, ha nincs velük dolguk az íróknak, akkor egy csomó részen át semmi, aztán egyszercsak hopp, itt teremnek (például most a zsaru került elő. de mondjuk hol van lucas jelenleg?). ma nekem egy kicsit sok volt a véletlenből, ariáék tök mákból nem buktak le, a fájlokat is pont a megfelelő időben törölték (külön misét megérne a ’nők és a technika’ témakör!), tudom, ez kell a feszültséghez, de már zavaró volt. az viszont tetszik, hogy mindig csepeg valami kicsi ali-múlt. ja, és mayával mostanság nem vagyok kibékülve, úgyhogy ki vele! (**04.13.)

„bad boys got nothing on mean girls. guys have a fight, there’s a punch, it’s over. girls don’t fight fair. they gang up, they keep secrets, they plot.”

eljött az évi rendes iskolába-zárós epizód ideje, spórolunk is, jól lehet párosítani a karaktereket, mindenki nyer vele. az elején kifejezetten vicces dumák és rendezői trükkök voltak (elodie keene!), aztán megoldottuk a hanna-rejtélyt, szappanosan bővítettük a hastings-családot (még jó, hogy jason neve nem josé-armando...), és mona is bemutathatta a képességeit, vigyázni kell ezzel a nőszeméllyel is. (**04.13.)

„vivian darkbloom is a pseudonym for vladimir nabokov.”

eddig minden félévad-daránál eljött az a pillanat, amikor besokalltam a tini-hisztitől... pedig próbálnak ellensúlyozni az írók, lány/lány-csókokkal, női öltözővel, csupasz lábfejekkel. komolyabban? ali-múlttal, az idézetben is recitált irodalmi referenciával (érted, lolita!), néhány apró cukisággal (spencer és a férfi-trikó, csajos szerelem-bevallás, hanna/caleb őszinteség). és mondjátok, hogy mr. fitz kiírását készítjük elő, please! (**04.12.)

„life isn’t always romantic. sometimes it’s realistic.”

hát kell ennél jobb ebben a szutyok felhős időben? lányok szomorkodnak az esőben -vagy épp romantikáznak az esőben. lehet, hogy én is túl hideg realisztikus vagyok (not!), de el nem tudom képzelni, hogy valaki mindent eldobjon egy tinilány szerelméért. ez nagyon romana-s, kedves írók... az már sokkal inkább a fejembe fér, hogy aggódásból kapcsolatok mennek tönkre –’a’ is ma nagyon kapcsolat-ellenes hangulatban volt. de vajon mit tett vele alison, hogy vele kezdte anno? áldott rejtélyek, nem kell nekünk dráma! (még mona-dráma sem -bocs...) (**04.12.)

„i still have the taste of lake water in my mouth.”

a jó high-concept ismérve, hogy szépen folynak egymásba a sztorik, az epizódok, itt is megvan ez. kár, hogy lucas fura viselkedésére eléggé béna magyarázatot találtak az írók. vagy hogy hanna kicsit túl-hisztizi az epizódot. vagy hogy aria ennyire elvakultan szerelmes. vagy hogy ems magánéletében is zűr közeleg. vagy hogy megint csak kedvenc kopónk fogott szimatot, igaz, megint a vaklány körül keringünk. és spencer az is, aki egyedül képes kedveskedni monával –aki ma szintén hisztis-vonalat hozta, nem a vicceset. (**04.12.)

„he’s too easy of a target.”

tipikus liars, a ’kire fogjuk rá, hogy rossz fiú’ soroláskor ma lucas nyert, körülötte is kezd sűrűsödni a rejtély. meg amikor kellett, a ködbe burkolózó thriller-tó közepén, tudott fenyegetően nézni, úgyhogy rendben is volt. a többi szállal sem okoztak meglepit, igazából megint csak spencer az egyetlen, aki nyomoz (igazságtalan vagy zoli, ems is sokat tesz a segélyszolgálatnál), hannát csak a pasija érdekli, a montgomery-család szétzuhanva. jön egy új srác is, sebaj, azok fogyóeszközök a sorozatban. …na, ússzunk tovább. (**04.11.)

„the weakest link wants some payback.”

fifikás csajok! még engem is megvezettek ezzel a kamu-összeveszéssel, látszik, ennyit értek a tinilányok lelkivilágához... szép csapdát építettek fel, kár, hogy a külső körülmények, a friends and relatives, és az írók szokás szerint közbeléptek. pedig már (mutatja) ilyen közel voltunk... (oké, annyit megtudtunk, hogy ’a’-nak nincs melle!) plusz: ez a tanár/diák dugás odakünn komoly dolognak számít, vajon mi lesz a következő lépés? ...a hangulat megvan, körömlakkra fel! (**04.11.)

„trick or treat, aria”

egy speciális epizód (hálovííín, brrrr, utálom...), ami teljesen felesleges volt? kell-e ennyire megmutatni a múltat, vagy jobb lenne homályban hagyni? mítosz-építés vagy időhúzás? arra jó volt, hogy megerősítettek benne, hogy ali egy hatalmas ribanc volt, magas szarkeverő és befolyásoló képességgel. meg kaptunk némi jenna-ellentétet (van szeme és nem is csúnya...), mona- és lucas-alázást, így bővülhet a bosszúállók sora. a legérdekesebb az utolsó két perc volt, amivel viszont talán kizárhatjuk ali-t a dicsőséges ’én vagyok ’a’’-sorból. a többit elfedte az unalmas horror-klisék áradata. a csatorna jól járhatott, az írók meg élvezhették a sok utalás kiötlését. a néző úgysem számít... (*10.24.)

„chucky dolls”

mindenható ’a’ emeli a tétet, nagyban játszik, minden lány kap külön mission-t, olyat, amit akarnak is hősnőink, csak nem ilyen áron. tehát feszkó van, ahogy egy (fél)évadzáróba illik, sőt, próbálják növelni is a klasszikus ’bele-a-közepibe-aztán-visszafless’-klisével, több-kevesebb sikerrel. jó nagy gebasz-kupacot halmoztunk fel, a végén pattogtak a fejemben a kérdések, nehogy még csak meg találna fordulni a fejemben, hogy elhagyjam a sorozatot. ez egy jó zárás ismérve, nem...? (*10.14.)

rosewood-ban minden a régi... az az igazi szerelem, ha az ember látja a választottja hibáit, mégis kitart, nem...? szeretem a csajokat, a hangulatát, a rejtélyeken való agyalást. maximális guilty, finom kis pleasure. oké, néhány szállal átcsúszunk a szeretem / idegesít-tengely rossz oldalára, de aztán legyintek csak, és várom, hogy a következő jelenetben milyen körömlakk lesz a drágáimon. hamarosan találkozunk. z.

„the shrink’s speach”

az idióta apák epizódja... négyből három jogtalanul kiabál a lányával, szép teljesítmény... kaptunk egy kötelező vicces rokon karaktert (hanna-nagyi), végre használták az írók a pszicho-dokinéni karakterét, újabb jelet húztunk a ’jason volt az!’ rubrikába, és ennyit a pozitívumokról... aria-öcsi még mindig hidegen hagy, a naiv szöszi hanna vonalat pedig majdnem áttekertem... ja, és maya is back! és arany volt, mint régen, örülök... (*10.14.)

„nos animadverto totus”

szegény emily, jól kipécézte a leggyengébb gazellát magának az oroszlán... oké, aki nem tudta, hogy ’a’ szuper-masszír-kezei fognak érkezni, az még sohasem látott mozgóképet életében... igaz, ez a rész is most eggyel kiszámíthatóbb volt a szokásosnál. és akkor még nem került elő a teljes zsákutcának mutatkozó hanna-szál és az aria/fitz/jason-kavarás, de nem, nincs szívem bántani, zen vagyok, mmhhhhmmm... (*10.13.)

„just a dream”

aria fel van tüzelve ám rendesen, hogy fér ez bele egy családi csatorna profiljába, itt elkárhozás lesz a vége! tudom, komolyabban... véreb-spencer nyomott fogott, érdekesnek tűnik ez a fotó-laboros dolog. ’a’-ra meg ma azért voltam pipa, mert így kénytelen vagyok leszbi-hisztit nézni... hanna meg a kedves barátján át tanulja meg, hogy a szülők fontosak. (a könnyes-hegedűs szerelem-bevallásról inkább most elfelejtkezem...) (*10.13.)

„a hole in her stomach”

’a’ egyik gonosz terve megint fájdalmasan érik be (btw, tökmindegy ki az, olyan jóleső érzéssel lehet utálni...). kell közéjük egy ilyen határozott csajszi, mint spencer, akit csak nem hagy nyugodni a patológia, így plusz infókat kapunk mi is a mindent elindító halálról. meg persze megkaptuk a szokásos indie-zenés magánéletet is, miért ne... (*10.13.)

„guess who’s coming to dinner”

az ’aria-öcsi lopós’ szál miatt már épp éleztem volna a nyelvem, hogy kiéljem magam az idegesítő tinédzserek feletti frusztrációmat, mire hopp, értelmesen bekapcsolták a fő eseményekbe... most épp hastings-apu tesz gyanús dolgokat, mindenkinek van sötét elem a múltjában. hanna is sikeresen sajtolja ki kedves balhésából az övét. örülök, hogy spencer kitartó fajta, ariát viszont nem szeretném két féltékeny férfiú között őrlődve látni... (*10.13.)

„fashion show”

nekem simán belefér, hogy megállunk egy kicsit és a magánélettel foglalkozunk, közelítjük és távolítjuk a szereplőket. és mosolygunk a mona-pénokon meg különféle ruhákban csodáljuk a lányokat. egyébként sincs minden átívelés hanyagolva, jason körül egyre nagyobb ködöt kavarunk. meg persze ’a’ is lecsap azért alattomosan, hogy jelezze, még mindig a pll-t nézitek, bitches... (*10.12.)

„we can breath again”

egy egész epizódot szentelünk az előző rész végi halálnak, kell is, hogy hatással legyen egy ilyen esemény a lányokra, ismerősökre, szülőkre. de hiába pörög ki a föld a körömlakkos ujjak közül a temetésen, természetesen nem lesz nyugtuk hősnőinknek ezután sem, ’a’ túl gonosz ahhoz... a legmeglepőbb az volt, hogy ma ems vette át a főnyomozó szerepet. valakinek muszáj... (*10.12.)

„wing people”

négy hősnőnk szálai szokás szerint felemásak, jelenleg hanna járja a legérdekesebb utat -ahogy függetlenedni próbál. spencer szerencsére újra nyomoz. ems levele és aria öccse viszont csak közepesen izgalmas. a végére viszont megint felpörgünk, hogy az egyszeri néző is remegve várja a következő részt. (*10.10.)

„prison called ’high school’”

nagyon megy az íróknak, hogy gyanússá tegyék a karaktereket (jelen esetben jason és spencer-sis’). a lányok viszont még nem tanulták meg, hogy ne bízzanak az írókban, elég egy butácska lépés (ems levele, gyűrű-zaciba-vágás), és máris ott a nagyszerű balhé-alap későbbre... hannába meg nem tudom, mi ütött, hogy az egész rész alatt kupidót játszik... (*10.09.)

„look at you, all alone in a crowd. i win!”

még egy kicsit darkosabbra vesszük a figurát, hisz' a lányoknak nem sok jó jut épp (ems esetleges ösztöndíját leszámítva), (úgy-ahogy) szeparálva vannak egymástól, még mindig szülői vegzálás alatt állnak, fitz tanerő is menni készül, kinek kell a sok szomorú indie zene... oké, a végén már kibújik a felhők mögül a nap, de nem hiszem, hogy tartós lenne... (*10.08.)

„i don’t know what to believe”

pontosan az előző évad zárásától folytatjuk, és nem is változott semmi az új évadra, úgy tűnik. felvesszük a fonalakat, megmerítkezünk a hangulatban, megismerjük az új arcokat (agyturkász-néni), háborgunk a szülők korlátoltságán (már csak a ’szobafogság!’ mondat hiányzik...), és újra rácsodálkozunk ’a’ superpowerjére, hogy mindig mindenütt és mindent... amíg a guiltypleasure-hatás és a körömlakkok kitartanak, én is maradok... (ja, félmeztelen férfitestekre nem tartok igényt, viszont spencer háta, nyhhhmmm...) (*10.07.)