soroló

„has anyone ever told you you look like a jewish kennedy?”

az is jó, amikor hoznak egy olyan női vendégszereplőt, akit nem párkapcsolati célokra akarnak használni (lásd winston kiképzőjét), de az is jó, amikor kizárólag a szexuális kisugárzás erősítése a cél -na jó, meg kicsit nevetni a ’szavazatokat akarok mindenáron’ politikusokon. minden ment a maga útján, a fiúk kicsit érzelmesek voltak, jess meg végre arathatott egy kis erkölcsi győzelmet. mert sose becsüld le a delfinek okosságát... ($01.11.)

„who? that other somebody who runs away at the thought of responsibility and as we speak is up to his eyeballs in cobra whisky and ladyboy hookers?”

jó volt a tavalyi kitérő, de azért jobb egy klasszikus archer történetet nézni -dzsungeles küldetéssel, irodai kifakadásokkal. mert a változást nehezen viseli az ember (kacsint). (jó poén ez a ’mindent pont úgy csináltunk vissza az irodában, ahogy volt’, de kicsit arra emlékeztet, mint amikor nincs pénz új díszletet építeni egy sorozathoz -pedig ez egy rajzfilm...) (érdekes, hogy néha beengednek egy kis érzelmes napfényt is a sorozat világába, domo arigato ezért.) ($01.10.)

„all kings shall fall before him.”

váltsunk egy kicsit bírósági drámává, olyan még úgysem volt a sorozatban -igaz, itt már előre eldöntetett a vádlott sorsa, úgyhogy a nagy védőbeszédek nem sokat érnek. és bár tudjuk, hogy hősünk valahogy ki fogja venni a nyakát a kötélből, azért jóleső feszültséget okozott ez a feje felett hintázó damoklész kardja. és pont ez a ’vajon hogy ússza meg?’ kérdés volt a legizgalmasabb a részben. és nem valami hirtelen fordulatot szedtek elő megoldásként, hanem egy karakterből jövő logikus lépést. eközben kiderült, hogy ki a legnagyobb intrikus az udvarban, és bár ahmed is serényen keveri a kevernivalót, szerintem a kánné lett a nyertes, aki finoman, nőiesen irányít sok szálat a maga szájíze szerint. a múltheti epizód levezetője volt ez, ráadásul a finálé előtt állva nem rakhattak bele nagyobb durranásokat, de így is könnyen elpörgött ez az egy óra is. (és nem tudom, hogy ti is olyan perverz szemmel nézitek-e, mint én, de olyan szemérmesek lettek a színésznőink, hogy egyetlen cici sem volt az epizódban...) ($01.10.)

„an ideal butler provides service without being asked.”

mérhetetlenül örülök annak, hogy egy ilyen típusú hősnőt kaptunk, aki egyszerre okos, és közben hihetetlen cool módon rúgja szét az arra érdemesek seggét. és még szíve is van. közben kezd kialakulni egy szájkaratén alapuló kémia jarvis-szal is. oké, a többiek még nem léptek ki a ponyva-klisékből, lehet, hogy nem is fognak, de nem érzem ezt olyan nagy bajnak, ezzel is megidézik a korszak alkotásait (lásd a fel-felcsendülő rádió-játék összetettséggel nem vádolható karaktereit). az is jó, hogy nem negyvenkét percben gondolkodnak, hogy nem kezdtek el egy új tárgyat hajtani, hanem szép lassan göngyölik fel a megkezdett történetet. ($01.09.)

„i’d been wallowing in it since the war, wondering why no one would give agent peggy carter a shot.”

annyira tudtam, hogy melyik captain america shot-tal fogják kezdeni a sorozatot, viszont a további bevágások már nekem kicsit sokan voltak, feltételezném, hogy aki belekezd ebbe a show-ba, az látta a filmet. bár az is lehet, hogy megtetszi neki, hogy egy negyvenes években játszódó akció-kalandot nézhet, és nem foglalkozik azzal, hogy ez egy utalásokkal terhelt jónagy univerzum része. sajnálhatja, mert akkor nem tudja értékelni a könnyes sóhajtozásokat, vagy a filmekből megismert karakterek őseit, vagy legalábbis eggyel korábbi generációját (jarvis itt még hagyományos formában esik/kel). de megértem, hogy ha valaki csak modesty blaise-hangulatot szeretne (ha már női kémet csodálunk, akkor nem írhattam bond-ot, ugye...?), vagy kicsit szeretne elmerülni a hímsovinizmustól füstös levegőjű háború utáni miliőben, az is jól járhat. vagy aki odavan a tehetséges, gyönyörű és cuki akcentusú angol nőkért... (én speciel nem csak hayley dekoltázsának tudtam örülni, de tök jó szereplőgárdát gründoltak össze, enver gjokaj nagy kedvenc a dollhouse óta.) ($01.09.)

„¿por qué los violinistas son tan malos amantes?”

...és megtörténik a csoda... de az igazi csoda az, hogy nem egyszer költözik az epizódba a csoda, hanem többször is. mert a zenei különlegességeknek különleges hatása van az emberre, jólesően futkos a hátán hideg, érzi, hogy most valami egyedit hall. pedig lehet, hogy csak az utca zajai állnak össze szimfóniává. vagy néhány pezsgőspohárból tör elő a művészet. csak legyen fülünk, hogy meghalljuk... ($01.09.)

„-lord grantham sounds rather more subtle than i’d realised.

-well, like all englishmen of his type.”

valahogy jobban a valósághoz köti a sorozatot, hogy behozták az orosz szálat -és akkor még nem beszéltünk az említés szintjén megjelenő münchen-i barnaingesekről... persze nézhetjük más szemszögből is, nem az orosz arisztokrácia nyomorúságos száműzetése a fontos, hanem az öreg grófné pikáns múltja (de egyébként mindig öröm látni rade serbedzija-t bármiben is). bárhogy is, ez mindenképp érdekesebb, mint edith savanyú arcát nézni újra és újra... érdekes ez, mert mary szenvedése a férfiak közt egyáltalán nem zavar, sőt, szórakoztat. (valahol jó, hogy csak (sokat) sejtetnek mr.barrow-val kapcsolatban, viszont nem előnyös a nézővel rágatni a kefét, hogy mikor derül ki a teljes igazság...) ($01.08.)

„everybody’s a whore, grace. we just sell different parts of ourselves.”

van, amikor a jó szándék nem sokat segít. hiába akarja hősünk békében és csendesen intézni a családi problémát, nem hallgatnak rá. hiába szeretne legális bizniszt, ha ehhez faszfejekkel kell üzletelnie. és közben egyre gyűlnek az ellenségek, akár önhibáján kívül is (lásd: az ira bepipulásának szerencsétlen esetét). vicces, hogy két epizódon át készülünk a lóversenyre, aztán egy fia lovat sem láttunk a verseny ideje alatt. de nem bánja az ember, jó helyettesítő volt cillian murphy tánctudása és annabelle wallis szépsége. minden baljós háttér-történet ellenére nagyon jó páros kezd kialakulni belőlük. btw, fokozatosan fedik fel a világháborúban átélt borzalmakat is, ahogy tisztul a kép, úgy szörnyülködik el az egyszeri néző. ($01.08.)

„there’s no good in anything until it’s finished.”

kilencvenmillió dollár ide-vagy-oda, még így sem fér bele komolyabb csatajelenet -bár volt benne ötlet, ahogy megoldották az elkerülését. és egyébként is, a fal és a harc árnyékában kellő mértékű feszültség rejlett, hogy elvigye a hátán az epizódot. a háborús helyzetben feszültebbek az emberek, főleg a két fő ellenfél személyes találkozója idején, vagy amikor bosszúvágy fűti a tetteket, és ezekben a nyomasztó időkben jó egy kicsit megfürödni az emberi pillanatokban, mély beszélgetésekben, szenvedélyes szeretkezésekben. és bőven szolgáltattak ilyen pillanatokat, van, amikor azt érzi az ember, hogy nem csak azért jó, hogy sok női karakter van a sorozatban, mert gyakran tudják őket vetkőztetni... (tetszik, hogy nem makulátlanok a karakterek, a herceg egyre pukkancsabb, ahmed már több résszel ezelőtt elveszítette a bizalmunkat, és marco mester sem csak diadalmasan üli a lovat és a nőket...) ($01.08.)

„spider-man had a much bigger fan base than aquaman to begin with.”

jó pont, hogy nem azt néztük 25 percig, hogy a srácok hátradőlnek a medence partján, és várják, hogy dőljön a sok néző a filmre, hanem voltak bonyodalmak és drama drámázások is dögivel. valamint ne felejtkezzünk el az almost famous hommage-ról sem. ja, és tobey bekaphatja (meg az áramszünet is, pedig már majdnem láttunk egy james cameron nagyjelenetet...). ($01.08.)

„-a young woman of good family who finds herself in the bed of a man who is not her husband has invariably been seduced.

-she couldn’t have gone to bed with him of her own free will?

-not if she was the daughter of an earl.”

mindegy melyik korban él az ember, megfelelő társat választani mindig nagyon nehéz. mert túl sok kitételnek kell megfelelni, szellemileg egy szinten kell lenni, működnie kell a dolognak az ágyban -és sajnos van, amikor a társadalmi elvárásokat is figyelembe kell venni... mary párválasztási problémái akkor lesznek igazán érdekesek, amikor grimasz-csatákat vívnak a nagyanyjával (aki, mint kiderült maga sem makulátlan). de cora-t is nagyon meg tudom érteni, ahogy összetöri a ritkán kedves és figyelmes férje egy nagyszerű nap után. és megkapjuk még baxter történetét is, ahol szintén az a tanulság, hogy nem szabad a rossz embert választani, mert egy életre megnyomorodhatunk lelkileg. (jó persze, volt még ezer apróság az ódon falak között, ahogy lenni szokott, de helyénvalóbbnak éreztem egy vonalra felfűzni a mondandómat...) ($01.07.)

„it’s thomas shelby against the whole bloody world, right?”

(érdekes párhuzamra leltem abban, hogy mostanság sokszor hallgatom jack white különböző inkarnációit, és erre most egy általam nézett sorozat epizódjait is telepakolják az ő zenéivel...) elérkeztünk az un. ’kóstolgatás’ időszakába, amikor a különböző felek bepróbálkoznak egymásnál, hogy lássák, ki meddig mer elmenni. egy zsaru mit csinálna, ha nem az egyszerű népet vegzálná, de hősünk megfelelő válaszlépéseket tesz, fitogtatja a hatalmát a városban, és a sütnivalóját a fejében. de bekopogtat egy profi buki is, és nem meglepő módon tommy-nak vele szemben is van egy terve. az viszont jól látszik, hogy hiába van nagyon is helyén az esze, a szíve lesz a gyenge pontja -a múltbéli sebek nem gyógyulnak, a szép nők felpuhítják, és a családja védelmezéséért mindent megtenne, és ezek nem azok az értékek, amiket keményebbé tesznek egy gengsztert. (mostanában figyelem magam, hogy hogyan reagálok egy-egy felbukkanó terhes-szálra, és elrettenve tapasztalom, hogy egyre kevésbé zavarnak...) ($01.07.)

„do not use a battering ram when an arrow will do.”

lehet azt gondolni, hogy a férfiak irányítanak mindent, hogy csak ők tudnak gondolkodni, hogy ők értenek a politikához vagy az ország vezetéséhez -aztán mindig megtaláljuk a nőket, akik a háttérből irányítanak mindent igazából... persze nem azt akarom mondani, hogy töketlen lenne a kán, de azért jól jönnek neki azok a tanácsok, amiket a felesége ad neki. nem lenne kisebb harcos bjamba, ha nem dobbanna egy nőért a szíve. még az önvezérelt kancellárnak is a gyengéi a nők, egész pontosan egy beteges szerelme van, de ebbe talán most ne menjünk bele mélyebben... biztosak lehetünk abban, hogy a nők nagyobb manipulátorok, mint a férfiak valaha lesznek, bár a háború elkerülésében ők sem mindig jeleskednek, de minden trükköt bevetnek, ha egy esküvőt szeretnének összehozni... (az intrikálás mellett a férfias verekedések is megvoltak, talán most először mozdultunk el a repkedős kungfu irányába egy kicsit, de jól áll ez a stílus a sorozatnak, úgyhogy nincs gond.) ($01.07.)

„i love you and i’ve never pressured you to come out. not for any of my premieres, not when i bought my house. but i didn’t realize what a big night this was till a little while ago. and it’s important to me that i share it with you.”

akkor innen vette az ötletet jared leto, hogy anyuval kell menni oscar bácsi elé...? kicsit sajnálom, hogy egy csomó forgatásos sztorit átugrottunk, és a premiernél landoltunk, annyiban viszont nincs ezzel baj, hogy tipikus entourage-os lett a kezdés, drama és turtle puncikat hajtanak, mindenki odavan vince-ért, és megy a nagy felhajtás. ami újdonság, az ari megváltozott státusza, de ki lehet majd hozni sokat a csóró verzióból is, úgy érzem. hatásos premier volt srácok, csak így tovább! ($01.07.)

„even kings must bow to pressure sometimes.”

sosem voltam nagy rajongója az ’együtt étkezik a család’ hagyományának, de ha nálunk is folyton ilyen vitákba torkolnának a közös kajálások, én biztos, hogy sztrájkba lépnék, és bojkottálnám az összeset... persze, van amikor jó hallgatni a pengeváltásokat (az öreglányok ebben mindig az élen járnak), de mostanság az van, hogy valaki feldob egy témát, őlordsága pukkancs lesz, és már kész is a sértődés... érdekes egyébként ezek a tétova lépések a karaktereknél, mr.barrow-t is emberivé teszik a rész elején egy pillanatra, aztán gyorsan visszakoznak is. de a rádiós ügy is ilyesmi, ahol felsejlik egy kicsit az uraság másik arca. fura belegondolni, hogy manapság pontosan tudod a pletykalapokból, hogy hányat székelt a herceg tegnap, akkoriban viszont nem voltak meg a csatornák, hogy a királyi családot közelebb hozzák az emberekhez. persze voltak, akiknek erre igényük sem volt -hogyan is ereszkedne le az egyszerű nép közé az uralkodó... ($01.06.)

„there’s nothing simpler than avoiding people you don’t like. avoiding one’s friends – that’s the real test.”

hát, egy previously most igazán nem ártott volna, erősen kellett vakarnom a fejem, mire előjöttek az egy évvel ezelőtti emlékek. bár, ha belegondolok, olyan nagyon nehéz dolgom nem volt, mert azért radikális változások nem történtek. ez abból a szempontból ironikus, hogy a sorozat egyik fő rugója a változás, ahogy az arisztokratikus világ átalakul azzá a modern fertővé, amiben élünk, az írók viszont ragaszkodnak a hagyományaikhoz, a karakterek megváltoztathatatlanságához. mert mi lenne akkor, ha lady edith ne drámázna valamin, ha mr.barrow ne próbálna meg mindent a maga hasznára hajtani, ha mr.carson nem morogna valamin, ha nem ütközne össze a fentiek és a lentiek nézete egyszer/kétszer. bár ez utóbbinál kerüljük a hevességet, még ha olyan skandalumok is megtörténhetnek ezekben az időkben, hogy egy munkáspárti legyen a miniszterelnök... a végére azért csempésztek valami izgalmat is, de az az igazság, hogy az eseménytelensége ellenére nem nézegettem az órámat, sőt, már a főcímnél azt éreztem, hogy kicsit hiányzott ez a rusztikus világ. ($01.06.)

„what kind of a list would have the name of a communist and the name of a bookmaker side-by-side?”

kezdjük valami stílusossal -cillian murphy, egy lovon, sáros utcákon, nick cave-re... (érdekes dolog ez az anakronisztikus zeneválasztás, nem mindig működik a történelmi sorozatokban, de vannak ihletett pillanatok. ez az egyik.) óhatatlan, hogy elsőre az amerikai nagy testvérhez akarjuk hasonlítani a sorozatot (a boardwalk-ra gondolok), és egyből látszik a legnagyobb különbség -angliában járunk... azaz minden sokkal sötétebb, lepukkantabb, veszélyesebb, sehol a felső tízezer dekadenciája. de az az igazság, hogy jól áll a sorozatnak ez a kosz-réteg, a sikátorok bűze, a világháború okozta mélyebb seb. nem sietünk sehova, komótosan mutatják be a karaktereket, a motivációikat, kihasználva a sorozatos formátum egyik nagy előnyét. az ember elsősorban cillian murphy miatt kapja fel a fejét, de a többiek is ismerősek innen/onnan, karakteres arcok, imádnivaló akcentussal. láthatóan nem csak a bökővel akarnak keményen bánni, hanem mélyebb vágásokat is ejtünk majd a társadalmi problémákon. és ez így van rendjén. ($01.05.)

„the khagan has my sword and my shield. i will meet minds with metal, my lady. the great khan is secure.”

nem csak a hárem tagjait csupaszítják le, hanem a karakterek rétegeit is lehántják... mindig egy picivel több információt csepegtetnek a hercegnőről, talán most kaptuk az eddigi legfontosabb relevációt -egyből a cold open-ben, csak hogy felkeltsék a figyelmünket. az orgyilkosos szál sincs felejtve, marco mesterék columbo-i módszerekkel kérdeznek ki mindenkit. és hát a meglehetősen gyakran pucérkodó kínai nénink is elszánt tettekre kényszerül, tudván, hogy a lánya a szadista bátyja kezében van -kár, hogy a végén oly’ csúnyán elvágták az ő megpróbáltatásait... de egyébként, ha visszagondolok erre az egy órára, a nők kiemelt szerepe jut eszembe először, a hercegnő, a kánné, az özvegy császárné és a harcias amazon-lány is fontos szerephez jutottak. többségük ruhában... ($01.05.)