soroló

„i’m the bad guy.”

először is respekt azért, hogy az epizód plusz idejét az érzelmi alapokra fordították a készítők, hogy beleshettünk a drámai szakítások és kibékülések hétköznapiságaiba; másodszor: respekt, hogy nem lett egyértelmű a vég, mert az élet is ritkán nyújtja nekünk a filmekből ismert kielégüléseket, néha nincs a kezünkben elég bizonyíték ahhoz, hogy határozottan ki merjük rakni a pontot; és harmadszor is jár a respekt, mert bár paródiának indult a sorozat, azért a végére keményen megsorozták a lelkiismeretünket a mondanivalóval az előítéletekről, a kategorizálásokról és az iskolai ’kaszt-rendszer’-ről... ja, és ne feledjük el azt sem, hogy nem úgy ábrázolták a nyomozós dokuk készítését, amitől most minden av club-os fellelkesült volna, hogy rohanjon a nyakába venni a kameráját, mert az itteni srácok is komoly lelki traumákat szenvedtek el, mire a végére értek a folyamatnak. mert nem csak jó móka kotorászni mások titkai között, hanem komoly felelősség is. (##09.17.)

a pilot-epizódos írásom végén azon lamentáltam, hogy miként lehet egy egy-lövetűnek tűnő ötletet 8 epizódra elhúzni -most már tudom, hogy bár voltak szándékos kitérők és nem várt fordulatok, azért leginkább a karakterekkel tartották fenn a figyelmünket. hogy nem csak a kézi-kamerás és mobilos felvételek miatt tűntek igazinak, hanem mert emberi vonásaik lettek, gyarlónak voltak ábrázolva, és ezt meg is szenvedték... mert bizony a sorozat korántsem olyan vicces, mint amire számítottam, de ez cseppet sem baj, mert bár a true crime trope-okkal való játszadozások tényleg szórakoztatóak voltak (sosem felejtem már el azt a handjob grafikát), de emellett komolyan vették a rejtélyt is, amivel kellően izgatták az intellektusunkat, és közben alattomosan beköltöztették a srácokat is a szívünkbe...

„everyone has something to hide. people withhold information. people exaggerate. people lie. and when it’s impossible to trust anyone you just have to go back to the facts, and draw your own conclusion.”

el kellett jönnie annak a pillanatnak, amikor összekötjük a vonalakat, és megvádolunk valakit -rosszul... mert azt már a nyomozós-sorozatokból is tudjuk, hogy az idő előtt reflektorfénybe került gyanúsítottak ritkán a tényleges elkövetők, úgyhogy itt is meg kellett történnie annak, hogy lukra futnak a srácok... (miért van az, hogy a sport körül mindig rajzanak a kanos pasik -akik persze aztán megkapják a legdögösebb milf-eket is...?) (##09.17.)

„i think that’s why we were suspended, for flying too close to the sun.”

mindig el kell jönnie a mélypontnak, ahonnan úgy tűnik, hogy lehetetlen a visszatérés, homályba veszik a siker, és már csak a csoda segíthet, hogy kimássz a gödörből -ezt az utat ma szépen végigjártuk, a visszalépéseket a többszörös kitiltással, a komolyabb iskolai szabálytalanságok feltárásával, a reggeli burrrito-val és dylan magányával, majd az anyai keménységgel és az újabb fordulattal. most már, hogy láttuk beborulni az eget, már fel kell oszlania a ködnek, és rá kell sütnie a napnak a megoldásra... (##09.17.)

„this is the holy grail, the murder weapon.”

elég meta lett ez az epizód azzal, hogy láthattuk, hogy milyen hatása van (a srácok által forgatott) sorozat youtube-ra kerülésének a közösségre, hogy áradnak a kommentek, az őrültebbnél-őrültebb teóriák, és a szeretetből küldött punci-rajzok... és a közösségi háló segíti az újabb fontos bizonyíték feltárását is -és baromi jó, ahogy a srácok feltúrják az összes vertikálisan felvett party-videót, hogy ki tudjanak mazsolázni belőlük bármilyen fontos pillanatot -és meg is lesz az eredmény, egy kicsit megint sikerült előrébb lökni az ügyet. ügyes. (##09.17.)

„never post an ugly video of a chick on instagram, no matter how fucking dumb she looks. not worth it, dude.”

ki mondta, hogy egy paródia alapfelállású sorozatnak feltétlenül viccesnek kell lennie? persze, szórakoztató, ahogy játszanak a klisékkel a srácok, de azért néha hagyják azt is (nagyon helyesen), hogy komolyabbaknak érezzük a téteket -például most kiderült, hogy az iskolai kicsapásnál súlyosabb következményei is lehetnek a farkaknak; plusz akár barátságokat is kikezdhet a túlzottan hajszolt őszinteség... (már az előző résznél akartam mondani, hogy kifejezetten örültem, hogy ismeretlen arcokat választottak a szereposztás során, mert így hitelesebb a realizmus látszata, és ezért is tudnak kizökkenteni a máshol már látott színészek egy kicsit ebből az illúzióból...) (##09.16.)

„she’s like that guy from game of thrones. like, who’s that... like, the bald guy that has no dick. she’s just, like... you know, she’s playing the game.”

ideje volt jobban leásni a tanári kar mélyére is, mert a mutatott külső náluk is gyakran takarhat egy másik személyiséget. mint mondjuk a nevetséges töri-tanár, aki atom-lazának akar látszani, de annyira, hogy az erőlködéstől csokis lesz a nadrágja. de ott a mindig empatikus diák-kedvenc tanárnő is, akinek perszehogy csontvázak esnek ki a szekrényéből... de bátor hőseink nem félnek a kellemetlen leleplezésektől, és minden kis infó-morzsának utánajárnak, hogy felfedjék a nagy igazságot... (##09.16.)

„kiefer sutherland’s, like, a super-rich actor. you know, why would he be prank-calling some old guy?”

igazi klasszikus nyomozási technikákat láthattunk ma, először is megkérdőjeleztük a szemtanú hitelességét azzal, hogy a korábbi valóság-hajlító mondatainak ástunk utána, kergettük a valós tényeket, amiket az iskolai ’nyomozó-bizottság’-nak nem volt kedve végignyálazni, és a készítői lelkesedésből eredően alaposan megvizsgáltunk mindent szöget (akár szó szerint is), hogy lássuk, hogy mennyire nehéz bizonyítani bármit is (például egy tó parton megejtett kósza kézimunkát)... (##09.16.)

„i’ll never understand what’s so amusing about penises.”

egy tűpontos paródiához elég szükségszerű ismerni a feldolgozott ihlető közeget -és én szerencsére láttam már ilyen true crime bűneseteket feldolgozó műveket ahhoz, hogy értékelni tudjam ezt a kisstílű, av-klubbos verziót. mert a készítők tök jól elkapták, hogy milyen trope-októl húzódik majd széles vigyor az arcunkra (modjuk az interjúktól kezdve a számítógépes rekonstruálásokon át a spooky háttérzenéig). és az az igazság, hogy a kukifestős rejtélyt is úgy sikerült felépíteni, hogy érdekelje a nézőket, hogy ki volt a tényleges elkövető -hogy ezt el lehet-e húzni 8 félórás epizódra, azt még nem tudom, de örömmel fogadnám, ha tartalmasan lenne megtöltve az egész évad... (a közösségi médiás bevágásoktól és az állóképpel felvett telefonos felvételektől olyan mainak érződik a közeg...) (#09.15.)