„one step closer”
gyorsan lezavartuk a playoff-ot, hogy rátérhessünk a lényegre (a döntőre), de nem baj, mert ezzel (és a zenével) olyan jó hangulatot teremtettek, ami nagyon magával tudott ragadni. ellensúlyként ott volt böriapu és tim drámája, mindkettő logikus volt (a börtön valakit megváltoztat -és valakit nem, tényleg, ez az analógia csak most tűnt fel...). vajon a maradék két részben megmarad a feelgood? (látjátok, hogy ők is visszaszámolnak...?) az elmúlás érzése mindenesetre egyre erősebb... (*10.19.)