„he finds shelter in the corner of the bedroom, where he hasn’t moved in over five hours.”
pszichologizálunk erősen, a fogság következményeivel foglalkozunk. hősünk seggfejként viselkedik, mégis megértjük valahol (paparazzi-verés, kifakadás), de nem mindig (éjszakai erőszakoskodás, imádkozás). eközben elindul egy bahrein-ni vonal is, kurva-háremmel, brazil-gyantázással, ez is érdekesnek tűnik. igaz, ez a rész is húzott be, végig követelte a figyelmemet. ennél jobb dicséretet nem tudok kitalálni... (és akkor arról még nem is volt szó, hogy a számomra egyik legfontosabb dolog, a karakter-építés is elindult, lásd pl. hősnőnk betegsége, és ezen keresztül a családja.) (*11.25.)
