„r. franklin hated nurses.”
(hajnalban a saints-meccs utáni eufóriában letoltam újra a pilotot, és másodszorra is működött, úgyhogy jöhet a dara! így is kivártam, hogy vége legyen a karácsonynak, mégsem ünnepi horror ez...) a ’68-as flessnél először csak legyintettem, mondom biztos minden részt egy ilyennel fognak indítani, sok titka van a háznak, de aztán a gyilkosság-majmolókkal szépen integrálták a felütést a jelenbe. jól jött az ezzel járó feszültség, ellensúlyozta az előtte zajló építkezést -na, nem mintha azzal baj lett volna, működött a hangulata, szépen formálódnak a karakterek (ma elsősorban ben, az apu), bontódik ki a furcsák szövetsége is (szóval őrültsrác, a szomszédnéni meg a házvezetőnő...), de aztán mindenképp emelt egyet a szívdobogás... hideglelős, de jól esik... (*12.27.)