„they’re called spirit trees.”
van egy ismerősöm, aki egy időben gyűjtötte a babákat, ma már viszont retteg, hogy valamelyik meg fog mozdulni a polcon. na, vele nem tudnám megnézetni ezt a részt... szépen elkezdtük építeni a legendáriumot, gyűlnek a szellemek a szereplők körül. bár egy-két alkalommal bevillan az alap-horror-klisé-készlet néhány darabja (az ominózus baba-fej-fordulás pl.), inkább a kellemes (izé, lófaszt kellemes…) bizsergetés, valamint a pörgős pulzusemelés felszínén lebegünk. szép lassan kitör rajtam a dzsungel-láz... (**02.16.)