„bazdmeg, judit!”
azt hittem, hogy a délutáni skyfall után majd valami non-stop akcióra vágyok majd, erre inkább ezt indítottam -vajon miért kellett a lélek-vájkálás? a lényeg, hogy igencsak jól esett, szeretem, ahogy alámerülünk a karakterekbe, hogy mindenki kicsit másabb arcát mutatta a bemutatkozáshoz képest. hogy végre feltűnt für anikó is, és nem csak két percet kapott, hanem igazi mellbevágó kulcs-jelenetet is. és persze azt is tudomásul veszi az ember, hogy minden rész alatt magára ismer egy kicsit. fura érzés... (**11.04.)