„it’s like eli roth decided to make a gay horror movie and this is the scene right before we all eat each other.”
santana rules! az az igazi musical, mikor a dalokat várod elsősorban, a történtek meg átfolynak rajtad, nem? akkor ma jól teljesített az epizód, a dalok működtek -bár fura, hogy így felülreprezentálták a nyolcvanas éveket. mondjuk én filmbuzi és moulin rouge fanatikus vagyok, úgyhogy nem volt nehéz dolguk, hogy meggyőzzenek. lehet, hogy ilyen képzelgésekkel és álom-jelenetekkel kéne feltölteni az egész sorozatot, akkor nem kéne csók-bevallásokkal és terhes-parákkal fárasztani minket. vagy jöhetnének santana dumák is perceken át. (+03.14.)
