„carrie hopewell is not real. she’s a hiding place.”
meg lehet próbálni elszakadni, de a múlt árnyai mindig vissza fognak húzni. ez volt a mai rész tanulsága, ami mellé valahogy odakeveredett egy egészestés bunyó is, valahonnan a killbill vidékéről, mocskosan, dühösen. dehát milyen lenne egy küzdelem, az alapvető ösztönökhöz kell benne visszanyúlni. bár, ha belegondol az ember, mindent le lehet vezetni a mélybe, a bizalmatlanságot, a szülő/gyerek-kapcsolatokat, az új életre való vágyakozást, a mindent elsöprő szerelmet. ezekkel lehet igazán fájdalmasakat ütni. a külsérelmi nyomokhoz meg ott az öklünk. vagy egy székláb. budmo! (+04.04.)