„first time you’ve seen a giant, jon snow?”
amikor az ember nagyon-nagyon vár valamit, még a legkisebb dolgoknak is tud örülni. például, hogy láthat egy óriást. vagy a szépen növekvő sárkányokat. vagy a makulátlanokat. vagy az évad első cicijének. vagy a lannister-ek évelődésének és a végtelen mély sérelmeiknek. vagy hogy érezheti stannis hidegségét. vagy hogy elolvad margaery kedvességétől. vagy amikor összébb húzza a pulóverét a hóviharban, kimelegedik astapor napsütése alatt, ringatózik a tenger zúgásával. vagy hogy annyira elmerül a szokásosan fantasztikus világban, hogy arra eszmél, hogy az arcába robban a végefőcím. és akkor újra eljön a várakozás ideje. már csak egy hét, és megint rengeteg apró örömöt lehet majd felfedezni. (+04.01.)
