„just follow the bloody brick road.”
tetszik, hogy nem csak sarah-ra koncentrálunk, hanem a többi klón is egyre hangsúlyosabb. így tatiana-nak is több dolga akad, de ejj, hogy megoldja. tökéletesen elhisszük neki, ahogy a suburb mama punkká változik át a szemünk láttára és vissza. máskor meg szimplán csillog az őrület a szemében. jó, hogy a zenékkel is vezetnek minket, hogy éppen ki van előttünk, az már mellékes, hogy trentreznor-os hangulatba kerülök tőle mindig. egyre jobb alámerülni a sztori csavarosságában is. szoros az ölelés, innen sem lesz szabadulás... (+06.21.)