„we’re just animals, howling in the night, ’cos it’s better than silence.”
na nehogy már 2 percre hozzák vissza indira varma-t - fakadtam ki néhány perc után, de megoldották ebbéli aggályaimat. örülök, hogy előkerült a kesztyű és a megtévelyedett nőszemély, mert átívelés-íze lett, sőt, azt is mondhatjuk így, hogy ez a rész is az egyik tagot helyezte a középpontba. de a sztori is jó volt, a visszatérés kitervelésével, a történettel - a valami nagyon sötét gonosszal odaátról. ráadásul még filozofálhatni is lehetett az élet legnagyobb kérdései felett: miért vagyunk itt és mi van ezután. kis életet lehetek a sorozatba is most. (+08.22.)
