„1953.”
nem kellenek ide űrlények, elég ha ide is csepegtetünk egy kis időutazást. méghozzá a túlvégről, amikor a múltból véletlenül csöppen ide néhány ártatlan. hoznak magukkal néhány foszlányt a korszellemükből, a mentalitásukból, és ez persze átragad hőseinkre is. kialakulnak a kis párosok, hogy aztán mindenkin maradandó nyomot hagyjon a veszteség. bár aranyos humorra is futotta (persze elsősorban a prűd ötvenes évek szexualitását ütköztetve a mai fertővel, a naivitást a promiszkuitással), azért ez mégiscsak egy nehéz bomba volt a szívre. csendes és szép, mint az igazi karácsony. (+08.26.)