„only in suffering do we recognize beauty.” (marcel proust)
ha a doktor megküzdött a sátánnal, itt miért ne lehetne legyőzni a halált. szó szerint, a nagybetűst. jól kijátszották a cliffhangert, valami ilyesmire számítottam, kesztyű kettő, feléledés, gebasz, nagy gebasz. a körítés a történethez igazítottan néha horror-hangulatba fordult, lehetett sokat futni a weevil-ek meg a kaszás elől. meg egy önjáró kesztyű is okozott némi pánikot. gondolom megrágjuk még majd párszor, hogy owen akkor most hogy is van ez... (+09.01.)