„your hair is orange.”
mit keres billy nighy egy dw epizódban? -tettem fel a kérdés, aztán a homlokomra csaptam, jaaa, richard curtis írta a részt, így már minden érthető... bár mondhatjuk, hogy nem who-t írt, hanem egy szerelmes levelet van gogh-nak. gyönyörűen épített a festményekre és szomorú sorsú hősünk viaskodására a démonjaival (minden értelemben). de nem egy makulátlan szentet teremtett, de nem is egy őrült ember, csak szépen leképezte a mániákus depresszió minden tünetét. a megtestesült szörny sem volt igazi gonosz, csak a körülmények áldozata. és hát az is zseniális húzás, hogy a különleges látásmóddal megáldott személy képes csak látni őt. a végén meg szem nem maradt szárazon. nagyon szerethető keserédes epizódot kaptunk, le sem tagadhatná minden idők egyik legjobb romantikus forgatókönyvírója. (+09.15.)