„kill them all.”
állatok... ember embernek a farkasa, ezt eddig is tudtuk, vannak, akik képtelenek túllépni a saját árnyékukon, félretenni az egójukat, és mindent megtenni a közös túlélésért. nem értem azokat a birkákat, akik szó nélkül beállnak egy karizmatikus ember mögé, és még akkor is követik, amikor már mindenki tudja, hogy rossz az út. azt hiszem, végleg levadászták a cukiságot a sorozatból, legalábbis, ha a gyerekeken keresztül így tudják ábrázolni a hideg kegyetlenséget, akkor nem térhet vissza az ártatlanságuk. ...ahogy én az eddigi mondandómat közhelyekbe csomagoltam, úgy teremtettek a készítők háborús környezetet a szokásos moralizálások köré. mert ha van egy tankod, akkor annak el kell sülnie az utolsó felvonásban. bár én egy fél évvel korábban vártam, de most jött el az ideje, hogy egy újabb helyszínváltással vigyenek friss vért a sorozatba. (+12.03.)
érdekes volt ez a felosztás, ahogy jól elkülöníthető egységekre bontották ezt a nyolc részt, kellett egy bevezető, persze, aztán néhány roppant feszült epizódban mutatták be, hogy milyen az, amikor a vészterhes időkben még egy lapáttal rátesz a bajra a feszültség. aztán úgy gondolták, hogy ideje visszahozni a múlt év érthetetlenül életben hagyott gonoszát, ráadásul valami építkezés-félére is rászántak két egész epizódot, amiknek a végén megint ugyanott álltunk, van egy gonosz ember, aki semmit sem változott. így, főleg, hogy túl izgalmasra nem is sikerültek, időhúzásnak érezte az ember. hullámvölgyek mindig is voltak a sorozatban, még ezzel a felemás félévad-véggel is sikerült egy erősen értékelhető szintet elérni.