„the mission is akbari. that’s the mission. what you’re here for, getting brody out... strictly optional.”
amikor végig ott lebegsz a ’valami történni fog’ érzéssel, azt nehéz felülmúlni. néha ráerősítenek erre, ilyenkor jobban kell figyelned a hangszóróra, mert nem biztos, hogy a szívdobogásodtól tisztán fogsz mindent hallani. így jártam ma én is, hajtottam volna a perceket, gyerünkgyerünk-haladjunk, aztán brody találkozott a nagy iráni ellennel, ott az emberek között a téren, kezében és fejében a tervvel, huhh, hidegrázós. és még most is el tudják érni, három év után is, hogy kételkedünk a nagyon vörös emberben, hogy melyik oldalt fogja választani, persze, gondolnánk, patrióta lesz úgyis a vég, de okoztak már meglepetést az írók. abban viszont nem, hogy gonosz a vég, mintha nem vártuk volna eléggé a jövő heti finálét... (+12.10.)
