„we love this city, but it needs to love us back.”
goddammit, mi egy drámát nézünk... kérlelhetetlenül öntötték ránk a cuccot, szívbemarkolóan. persze, látjuk az értelmét, jó az öreg indiánnal emlék-túrára indulni; jó kicsit felpumpálni az agyad a szerződések agyafúrtságán, a rendőrségi korrupción, az elviselhetetlen fogház-körülményeken, a pénz-éhségen. azt viszont nem tudom írni, hogy jó antoine-t megtörve látni, mert kurvára nem az. hogy lenne az, amikor tizenévesek haláláról van szó, az nem lehet, hogy nap-mint-nap ilyenek történnek egy ilyen fantasztikus városban. persze most is hidegrázósra sikerült néhány zenei betét, amikor érezted, hogy kicsit feljebb emelkedsz, de aztán mindig jött a visszahúzás. talán nem egy lápvidékre kellett volna építeni a várost... (+12.23.)