„you hate everything! i can’t be the only thing you like.”
még néhány szokásos kanyar a pokolban, aztán észbekaptak az írók, hogy finálé-time, és valami happyend-szerűt kerekítettek a végén. ami persze hat az emberre (megint a zenével segítettek ki), de én inkább ismét a személyesség felé húznék. mert ez a ’nincsenek ambícióid’ duma olyan ismerősnek tűnik a múltamból. sajnos az a típus vagyok, aki bele tud kényelmesedni egy kapcsolatba, ami megvan, azért nem kell küzdeni, és ezt nem értékelik a csajok, érthető okokból. persze itt végülis nem ez az igazi indok, mégcsak nem is a ’sötét lélek’, ami megint csak egy kifacsart női logikás magyarázat. nem akarom bántani a nőket, de látjuk shos-t egy másik srác szájában matatni, so... legalább legyetek őszinték, csajok. no, jó itt lelkizni veletek, nem kell mindig mélyelemzés a sorozatokról... (++01.15.)
ijesztgettek itt fiúk/lányok, hogy milyen rossz ez az évad, pedig ez nem is igaz. oké, ez lesz a sorozat 'birodalom visszavág'-ja, sokkal több sötét színnel volt festve, mint az első etap, széttartóbb is volt, külön utakon botladoztak hőseink, mélyebbre mentünk (elég csak a betegségre gondolni), de, de, de. a karakterek szerethetőek maradtak, emberiek (igen, attól még, ha valaki épp a hisztis korszakát éli, az nem azt jelenti, hogy utálkozva kell elfordulnod), megmaradt a bájos esetlensége. talán tényleg azok állnak ki a sorozat mellett, akiket hozzám hasonlóan vonz a tökéletlenség, mert ha kidugom a fejem a paplan alól, ott is pont azt fogom látni nap-mint-nap. van pocakja? kicsi a melle? rossz a frizurája? tényleg számítanak ezek a dolgok? tetszett.
