„it’s exciting to think of nellie melba singing at downton.”
az opera nem való mindenkinek -mert mindig szomorú a vége. úgy utálom az írókban ezt a kegyetlenkedő hajlamot... itt egy szép és kedves pár, akik boldogok együtt -hát dobjunk be közéjük egy bombát, hadd szenvedjenek, a nézők meg hadd mondják, hogy ’nenenenene’, én szadista, ők mazochista, szép csapat... pedig olyan jó hangulatban indult minden, még mary jégszíve is olvadt egy picit, újra élet volt az ódon falak között, bájcsevejek, dohányfüstbe burkolt kártyapartik, felszabadító lovaglások. de aztán kellett a gyilkos vég, mert még leszólják a szerzőt, hogy nem elég operai a szerkesztése... (oh, és megwikiztem, hogy tényleg híres énekesnő volt a mai fellépőnk, éljenéljen a történelmi hitelesség!) (++02.21.)