„there is no such thing as a marriage between two intelligent people that does not sometimes have to negotiate thin ice.”
mint egy kóválygós másnap... két aktus is volt az előző részben lezajlott nagy társasági eseményen, most ezek következményeit hosszasan rágjuk és emésztjük. annak kifejezetten örültem, hogy tom a megfelelő emberhez fordult, és mrs.hughes-ból kőkemény mrs.wolf-ot faragtak, aki problémákat old meg. az viszont kifejezetten bosszantó, hogy anna-t ebbe az irányba vitték el. na, de nézzük inkább a crawles-lányokat. edith kapcsolata aranyos lenne, ha nem érezném folyton, hogy valami sötét dolog ólálkodik a háttérben (nem bízom már mr.fellowes-ban...), mary-nél meg meglepően hamar hozták be a szerelmet, annyira, hogy ő maga lepődött meg a legjobban, de persze ez nem lenne a kedvelt rusztikus angliánk, ha azonnal a jó vágányra terelődnének a dolgok. ahol még a néger-kérdést is csipkekesztyűben kezelik... (++02.21.)