„i’ve always said, jealousy drives people to do... crazy things.”
minden évben eljön az ideje, hogy megismerjük az aktuális gonosz múltját, de itt talán még jobban vártuk a fless-t, hogy megérkezzünk a smaragd-városba. ahogy az is várható volt, hogy kavarnak kicsit a karakterekkel / eseményekkel, így került rumple mellé a boszi, de a nagy varázslót is ismerhettük már korábbról. de az a jó ezekben az írói varázs-trükkökben, hogy mindig hatnak. mert mindig tudnak egy váratlan galambot is előhúzni az ing-ujjból. valld be, te sem láttad előre, miért lesz zöld a boszi, vagy hogyan megy át az elvarázsolt erdőbe, vagy ki lesz az első repülő majom, finom utalások, kis ferdítések, little differents, that’s why i like it. még a halál-esetet követő nyomasztó hangulat ellenére is nagyon élveztem a részt, felért azzal a bizsergetéssel, amit a kezdeti időkben éreztem. újra a helyes úton járunk, és én megint féltékeny vagyok az írókra, pedig féltékenynek lenni nem szép dolog... (++04.23.)