„the world’s shortest relationship.”
összehoztuk őket, rózsaszín pillangók a gyomorban? akkor basszuk szét az egészet. mindegy hogyan, valamire rábökünk az évadból, legyen mondjuk az elejéről a kaja-bizniszes kavarás, talán emlékeznek rá a nézők, meg dobjuk be az fbi-t is, azoknak jól mutat a sárga felirat a kék kabátjukon, mindegy, csak szét kell megint verni a csapatot, hogy jövőre ismét össze tudjuk sodorni a szálakat. tudjátok, ez kemény biznisz, itt senkinek sincs happyend...? miért gondolom úgy, hogy valahogy így működnek az író-szobák? csak nem adnak valami alapot a tapasztalataim...? (++05.08.)
annak örülök, hogy idén a biznisz került megint előtérbe -a magánélet rovására. csak valahogy az érdeklődésem is elveszett a nagy papírtologatásba... mintha mindenki megfáradt volna kicsit a nagy robotolásba. marty már alig kacsint ránk cinikusan, csak néha kapunk magyarázatokat. de a többiek is haloványabbak, egyedül doug csempész némi lüke humort. a gengszter-romantika (mint fő szál) hozhatott volna érdekességet, de valahogy a sokkolást leszámítva azt sem sikerült kifuttatni valahova, mintha minden lógna a levegőben. sajnálni fogom a leminősítést, de csak úgy elvoltam vele néhány héten át, nem pörgetett már úgy fel, mint régen, sőt, az sem biggyesztette a számat, hogy a fordító sem kapkodta magát. inkábbtetszett. majd januárig eldöntöm, hogy fektetek-e még bele -bizalmat, időt, satöbbisatöbbi.
