„kholodets. a ukrainian dish whose outcome can never be predicted.”
hát mr.verger, megtette a kötelességét... nem mozgok túl otthonosan a hannibal-univerzumban (a bárányokat láttam csak jó régen), de azért tudtam, hogy mi vár erre az őrült karakterre. csak arra nem számítottam, ami ránk vár... az írók és michael rymer rendező mindent megtettek, hogy igazán viszolyogtató legyen a nagyjelenet. de úgy, hogy közben ne direktbe menjenek horrorba, valószínűleg sokkal rosszabb, hogy a félhomályra és a képzelőerőnkre bízták a javát. igen, ez a szolid visszafojtottság nagyon tud működni, gillian anderson is milyen jó, ahogy nagyon halkan, nagyon minimálban előadja a történetét. mert persze ma is a párbeszédek vitték előre a részt, nem az a rengeteg művér és malac-visítás. és a nagy játszma, ami még mindig nem dőlt el, hiszen egy olyan kifinomult észjárással rendelkező egyént, mint a doktor, ne legyen már egyszerű elkapni. (++05.25.)
