„it’s not a key. it’s a symbol. of the unceasing, inexorable march of everything towards predictability, blandness and mediocrity.”
eddig is hallottuk, hogy működik a verbális humor, de most egy néma nyitójelenettel kiterjesztették a kacagás-forrást. remélem minden egyes lépés a kapcsolat nevű izéhez közelítve ekkora hiriggel fog járni, mert akkor jól fogunk szórakozni (btw, ahol együtt készülődnek egy fürdőben reggel, az nálam már minimum járásnak számít, de sebaj). jók voltak a külön utakon járások is (gondolom a barát/barátnő minden részben arra kell majd, hogy kibeszéljenek), de én azt szeretem igazán, amikor ez a két lüke együtt van. (++08.10.)
