„if our goal in wiring the place was to showcase our modernity, then might i suggest that killing nurses and setting patients afire might undermine the message a bit.”
soha semmi sem fog egyik pillanatról a másikra menni. főleg, ha az emberek nem hajlandóak nyitottak lenni. vagy egyszerűen csak túl önzőek, és elcsalják a pénzt. beválik a főorvos jóslata, tényleg megvetően néznek a betegek a néger kézre, aki viszont annyira lelkiismeretes, hogy jó képet vág ehhez, sőt, még magán-praxist is indít. úgy tűnik, nem volt elég kor-probléma eddig, még a titkos abortuszok szörnyű világába is be fogunk lesni. ha maradnak a flashback-ek, akkor talán megismerhetjük a doktor némiképp kedvesebb énjét is, vagy legalábbis egy mosolygósabb verzióját, aki nem esik neki egy szekercével a villamos szekrénynek... (soderbergh bácsi annyira autentikus, hogy alig bevilágított jeleneteket is használ bátran, az arcok viszont úgy csillognak néha, hogy kizárt, hogy bármi alapozót engedett volna használni. azt is tudja, hogy egy mindennapi reggel bemutatása (párhuzamosan két világban) többet ér ezer szónál, ha meg akarjuk ismerni egy karakter környezetét/hátterét.) (++09.05.)