„my granddaddy tore hisself a cotton empire out of swamp bottom and a sun, and i aim to do similar with this here railroad.”
van-e westernesebb, mikor két csoport érdekellentétből fegyvert villogtat (a rendező is rájátszott erre, több csípő-közelit is kaptunk). az a baj, hogy az ember már annyi történetet látott és olvasott, hogy nem hisz az íróknak, mindenről úgy gondolja, hogy az a lépés is a terv része. és többnyire igaza is lesz. a pofonok sajgása könnyen enyhül, ha elérjük a célunkat. bevallom, én még a szöszi szexuális közeledésénél is reménykedem ilyen tervszerű csavarban, mert az nem lehet, hogy ilyen naiv legyen egy nőszemély -vagy kiéhezett (még ha meg is rendült a bizodalmam a fura lábfejet látva...). a nagy tervezések és csúnya nézések szépen kulminálódtak a kemény lövöldözésbe, de persze még maradtak elvarratlan szálak jövő hétre is. jó casting volt az újdonsült sherrif, tenyérbemászik a vigyorával, de ha elkomorul, abban sincs köszönet. bár csak elvérezve feküdne már az út porában... (++09.29.)
