„one small thing for a thing, one enormous thing for a thingy-thing!”
űr-horror a bbc-n? miért ne? mert ne mondjátok, hogy nektek nem ugrott be az alien-típusú zsáner, miközben hőseink a kihalt bázison szorongtak, és rettegtek egy izé miatt, ami hajlamos az ember arcába ugrani... az oktatási célzatot most egyedül a gyerek-szereplő képviselte, mert eléggé elrugaszkodtunk a földhözragadtságtól, nem korlátozhatja az írói fantáziát holmi gravitáció (még arra is kitértek, hogy a jövőben hogy lehetne ott a hold, ha most történik vele valami). de persze egy scifit szerető ember azt mondja ilyenkor, hogy ’miért ne’, miért ne lehetne a hold egy tojás, ami nyugodtan várja, hogy kikeljen a mélyében szunnyadó lény... szorongtunk és fantazmagóriákon szórakoztunk, de aztán jött a lényeg -nem emlékszem olyanra, hogy a doktor ilyen pszichológiai kísérletet végzett volna az emberiséggel, amikor (talán látszólag?) hátralépett, és a kezünkbe adta a döntést. és nincs abban semmi meglepő, hogy az emberiség elbukott ezen a teszten. mert nagyon kevés az közülünk, aki a jót látja meg egy új szituációban, a bizonytalanságra csak egy választ tudunk adni: rombolunk. hát nem lett egy vidám vég, de örülök a komolyabb tónusoknak. (++10.06.)
