„you know what kind of place this is? this is where hope comes to get fucked in the ass.”
jobb megfigyelőnek tartottam magam, de ma el kellett gondolkoznom egy fél percig, hogy milyen karaktert is nézek, mikor a kis-nucky ébredését mutatták. valószínűleg elkényelmesedtem, mert mindig elszűrőzik nekünk a flashback-eket, és most nem igazán kapjuk meg ezt a mankót... egyébként érdekes a múlt, a kamera-kezelésen túl sem rágják a szánkba a jeleket, inkább csak finoman utalgatnak a commodor nemi preferenciáira meg gillian-re. aki biztos, hogy nem véletlenül jár ez nucky fejében... nem tudom, milyen komplexusom lehet, hogy bírom az ilyen nagyszájú nőket, akivel a megborult hősünk oly’ szerencsétlenül összetalálkozott a város segglyukában. ejj, még egy kis örömszerzés sem jár neki... igaz, a többiek sokkal rosszabbul jártak ma. capone főkönyveinek megszerzése sokkal nagyobb áldozattal járt, mint amire számítani lehetett, de ezt mondjuk a rend rendíthetetlen őrei nem nagyon veszik a szívükre, csak mi sajnálkozunk egy nagyon megszeretett karakteren (ilyenkor realizálja az ember, hogy milyen közel a vég). és a másik elhunyt sem kaphatta meg a maga bosszúját, simán csak jó ember lehetett a végén, talán ez többet számított neki. a sokkoló hirtelen halál után ez az elemelt vég szép kontrasztot alkotott. (++10.20.)