„i want to win a nobel prize. i do not want my work reduced to the warm-up hour before ’mister magoo’.”
kicsit ernyedten fogadtam a hírt, hogy még mindig az impotenciával foglalkozunk, de aztán sikerült felkelteni a figyelmemet, izgatottan vártam, mikor ér a csúcspont. mert mostanában mindig van egy nagyjelenet a sorozatban, aminél az ember szaporábban kapkodja a levegőt, és nem akarja, hogy véget érjen, annyira élvezi. ma többszörösen is ilyen élményben lehetett részünk, úgyhogy melyiket is válasszam? a masters-tesók egymásnak feszülését, ahol a régóta kimondatnak sérelmek okoztak vérbőséget? a ducinéni sikeres letámadási offenzíváját, ami pont azt a mosolygós hangulatot hozta, amit az első évadban kaptunk nagy erőkkel. vagy ginny (majdnem) sikeres kísérletét, amikor megmozgatta végre bill-t (és nem, nem a cicik látványa miatt van a felsorolásban a jelenet, hanem mert megint sikerült úgy ábrázolni a szexuális feszültséget, hogy az ember önkénytelenül is az öklét kóstolgatta). azért nehéz a választás, mert nehezen megmondható, hogy mivel is kéne szavaznia: az agyával, a szívével vagy a farkával...? (igen, próbáltam annyira szexisre írni a bejegyzést, amennyire tőlem tellett, de nem hiszem, hogy ezzel sok intellektust elégítettem volna ki...) (++10.31.)