„-the love flowing through our ribbons was without equal.
-maybe without equal, but not without an opposite that’s equally strong.”
egész tegnapig úgy tudtam, hogy ez lesz a félévadzáró... de az írók is így lehettek, mert elvarrták az idei történet legfőbb szálait. megismerhettük emma és a hókirálynő elveszett (kacsint) éveit, még arra is találtak egy varázslatos megoldást, hogy behoztak egy karaktert a szöszi múltjából, akiről eddig egy szó sem esett (ez ilyen külön rigolyám, amikor az írók megerőszakolják a múltat, csak hogy az aktuális eseményeket tudják kanyarintani, de ha ilyen ötletes megoldással élnek, akkor nem szoktam panaszkodni). és hát végignézhettük, hogy milyen pusztítást végez az átok a lelkekben és a ruhatárakban... tetszett a hókirálynő befejezése is, mert itt is érzékeltették, hogy nem egy tipikus gonoszt kaptunk ebben a félben, hanem egy olyan karaktert, aki rossz döntéseket hoz a sérelmei miatt -így a befejezése is szomorúan emberi volt. so, leesett a hó. de még nem tudni, hogy jövő héten milyen időjárás várható storybrook-ban... (++12.13.)
